Összességében 2011-ben – a lanyhuló belföldi kereslet következtében – a kereskedelmi szálláshelyek enyhe visszaesést regisztráltak. Decemberben ugyanakkor folytatódott a vendégforgalom kedvező trendje. Az év során a – előzetes adatok szerint – a külföldi vendégek közel 10 millió vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 6, az éjszakáké pedig 3%-kal nőtt 2010-hez képest. Tavaly a belföldi vendégek 9 és fél millió vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 2, az éjszakáké 4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A Balatonon kívül a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld, továbbá a Tiszatavi turisztikai régióban csökkent a vendégforgalom, másutt nőtt.
A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van, a legjelentősebb küldő országok közül a Németországból, Franciaországból és Olaszországból érkezett vendégek eltöltött éjszakáinak száma csökkent, a Csehországból, az Egyesült Államokból, Lengyelországból, Ausztriából és az Egyesült Királyságból érkezetteké pedig nőtt. A külföldivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül a négycsillagos egységekben számottevő volt a növekedés, az ötcsillagos szállodákban ugyanannyi, míg az egy–három csillagos egységekben kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldiek, mint 2010 azonos időszakában. A külföldi vendégek száma – a Balaton, a Közép- és a Dél- Dunántúl kivételével – mindegyik turisztikai régióban emelkedett.
Tavaly a belföldi vendégek 9 és fél millió vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 2, az éjszakáké 4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A vendégforgalom visszaesése – kilenc turisztikai régióból – ötöt érintett. A belföldivendég- forgalom 67%-át fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 3%-kal bővült.
A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 46,5%-os volt, ezen belül az ötcsillagosok 63,5, a négycsillagosok 53,5%-os foglaltságot értek el. A szállodai kihasználtság összességében 1,7 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli: 54% volt.
Decemberben a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 7%-kal (15 842 forinttal), az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 19%-kal (5812 forinttal) emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az elmúlt év eredményei összességében ennél kedvezőtlenebbek, a szállodai átlagárak 1, a bruttó REVPAR-mutató 5%-kal nőtt. Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára decemberben 9200 és 34 600, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3200 és 18 900 forint között alakult.

A kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele a korábbi hónapok mérsékelt eredményeit követően 15%-os folyó áras emelkedéssel ismét kedvező képet mutatott decemberben. Összességében a szálláshelyek árbevétele folyó áron 3%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához képest, miközben a szálláshely-szolgáltatás árindexe 2011 folyamán 1,5%-os deflációt mutat. A kereskedelmi szálláshelyek
2011. január–decemberben összesen 245 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 136 milliárd forint volt. A forint/euró árfolyam széles sávban, 263 és 316 forint között mozgott, az éves átlagárfolyam 2011-ben 279 forint volt, csupán 4 forinttal gyengébb, mint egy évvel korábban.
Budapesten mind a belföldi-, mind a külföldivendég-éjszakák száma nőtt (összességében 4,5%-kal), ezzel szemben a balatoni forgalomnál mindkét mutató esetében visszaesést regisztráltak a szálláshelyek. Január–decemberben a Balatonon kívül a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld, továbbá a Tiszatavi turisztikai régióban csökkent a vendégforgalom.
A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken decemberben közvetlenül 26 ezer főt foglalkoztattak, ez megegyezik az előző év azonos időszaki adattal. A részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve az ötcsillagos egységek foglalkoztattak, minimális arányban.
A szálláshelyi kapacitásra egyszerre volt jellemző, hogy a gazdasági környezet változására a szállodák, a panziók, a kempingek stb. egy része beszüntette működését, míg mások bővítették a kínálatot.
Ennek eredőjeként 2011. december 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2051 volt, ezen belül 817 szálloda 49 ezer szobával, 816 panzió 9 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 418 volt. A fogadókapacitás 2,4 ezer szállodai szobával bővült.