A számok még tartják magukat

IB, 2009-04-13 00:00:00

Tavaly 36 075 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt és 43 862 építési engedélyt adtak ki Magyarországon. Mindkét adat esetében az előző évhez képest kevesebb mint egy százalék a csökkenés. A stagnáló adatok mögött jelentős évközi hullámzások és területi eltérések mutathatók ki.

A negyedik negyedévben 2007-hez képest közel azonos számú használatbavételi engedélyt adtak ki, míg az építési engedélyek száma több mint 10 százalékkal emelkedett. A 2008-as év során volt olyan negyedév, amikor 30 százalékos mínuszt vagy épp 25 százalékos pluszt mutattak az adatok az előző év hasonló időszakához képest. Az ország különböző régióiban is nagy eltérések mutatkoztak tavaly. Míg Közép-Magyarországon alig volt eltérés 2007-hez képest, addig például a Közép-Dunántúlon közel 40 százalékkal emelkedett, az Észak-Alföldön pedig 22,8 százalékkal csökkent az építési engedélyek száma. A lakásépítés továbbra is a közép-magyarországi régióra koncentrálódik. Az országos lakásépítés fele történik – akár az új engedélyeket, akár a befejezett lakásokat tekintve – a közép-magyarországi régióban.

Tavaly az új lakások több mint felét természetes személyek építtették, többnyire saját használatra, 47 százalékát pedig vállalkozások eladásra. 2007-ben a vállalkozók részesedése 46 százalék volt. Ezzel együtt az eladásra épített lakások száma 3 százalékkal visszaesett 2008-ban. Kissé nőtt az új bérlakások száma, meghaladta a 300-at. Ez azonban kizárólag a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek köszönhető, ugyanis mindössze 122 önkormányzati lakás épült, a legkevesebb 1995 óta. 2008-ban 710 üdülőegység kapott használatbavételi engedélyt, ami 9 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, az új üdülőegységekre kért építési engedélyek száma ugyanakkor 4 százalékkal emelkedett és elérte az 1 340-et.

Folytatódott a lakásépítés kivitelezői hátterének szerkezeti átalakulása; az új lakások több mint háromnegyed része építőipari kivitelezéssel készült, a lakossági házilagos kivitelezés már az egyötödös arányt sem éri el.

Az építési formák között a lakóparki építkezés visszaszorult, a legtöbb lakás családi házban épült. Tovább emelkedett a nagyobb lakások aránya, az új lakások átlagos alapterülete 90 négyzetméter lett, 3 év óta a legnagyobb.

A kiadott új építési engedélyek alapján a lakóépületek beépítésre szánt területe az előző évhez képest nem változott, több mint 4 millió négyzetméter, míg a nem lakóépületekben tervezett több mint 4,5 millió négyzetméter beépítése 41 százalékos növekedést jelent. A lakóépületeknél a tervezett egylakásos épületek aránya csökkent.

Míg az előző évi tervek alapján a beépítendő terület több mint felét egylakásos épületben szándékoztak megvalósítani, 2008-ban már 45, illetve 42 százalék az egylakásos, illetve a 3 és több lakásos lakóépületek területének aránya. A nem lakóépületek kategóriájában az átlagot meghaladó növekedés a szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épületek (111%), a mezőgazdasági (91%), valamint a hivatali épületek (65%) esetében történt. Az oktatási, egészségügyi, kulturális célt szolgáló épületeket illetően a beépítésre szánt terület nagysága alatta marad az előző évinek.
 

Cikk megosztása

Friss cikkek

Amire egy ingatlanosnak szüksége van