A vásárló egyébként a Heitman European Property Partners IV (Hepp IV) volt, amely korábban a zágrábi Arena Centar felét is megvette a TriGranittól, és úgy látszik nem csalatkozott. A Millennium Tower I, II, III, valamint a H irodaépületek kiadható területe 70 000m², amibe természetesen nincs benne a nemrég átadott K&H székház azon része, amit a bank megvett. 26%-ban a TriGranit továbbra is tulajdonos marad és az üzemeltetést is tovább viszi. Az ügyletet legnagyobb részt az OTP, kisebb részben a K&H és az MKB finanszírozta. A hozamot nem hozták nyilvánosságra, de Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója szerint a befektető mindkét fél szempontjából megfelelő, akár Lengyelországhoz is mérhető hozam mellett vette meg az épületeket. Meg nem erősített információink szerint a hozam inkább 7-, mintsem 8%-hoz volt közel.

Demján Sándor, a TriGranit-csoport elnöke kiemelte, a 23,8 milliárd dollár értékű portfolióval bíró Heitman Budapest legjobb irodaterületén vette a házakat. Demján Sándor megerősítette, hogy a Millennium Városközpont további fejlesztésével nem áll le a TriGranit, ugyanakkor abban még nem biztosak, mi épül a fennmaradt üres telkeken. Mint elmondta, legszívesebben egy kulturális-, turisztikai- és konferenciaközpontot hozna létre a többségi magyar tulajdonban lévő TriGranit, de ez nagyban függ az állam szándékaitól is, ugyanis a mostani piaci helyzetben már nem engedhetik meg maguknak, hogy 1 dollárért ajánlják fel telkeiket a magyar államnak, mint azt korábban tették. Török Árpád, vezérigazgató is megerősítette lapunknak, hogy ma hiába van hiány Budapesten egy jól használható konferencia- és rendezvényközpontból, előre lekötött hosszú távú bérleti megállapodások nélkül nem lehet banki finanszírozást szerezni.

Demján Sándor a sikeres ügyletet kommentálva hozzátette: A TriGranit ebben az évben is 100 millió euró osztalékot fizet tulajdonosainak, fejlesztéseikkel és csapatukkal 2011-ben is számos elismerést söpörtek be. A válság kapcsán megjegyezte: A TriGranit számára a negatívumot az jelentette, hogy 50%-kal csökkenteniük kellett alkalmazottaik számát, ugyanakkor pozitívum, hogy a piacról kihullott a fejlesztők háromnegyede.

Az ingatlanpiacról…

Demján szerint, ha megnyugszanak a piacok, akkor két szakma kerül majd előtérbe - a bankok és az ingatlan. Ha nem lenne a bankok és a nemzetközi közvélemény csőlátása, akkor az ingatlanszakmának most rekordokat kéne döntögetnie – mondta Demján Sándor. „Minden a kamattól függ. Ha alacsony a kamat és 7-8% az adott ingatlan hozama, akkor többszörös elvileg az ingatlan értéke. Rövidesen el fog indulni a szakma a fejlődés irányába, mert sokkal magasabb kamatot tud biztosítani, mint az államkötvények – persze csak minőségi ingatlanok esetén.”

Magyarországról…

Magyarország helyzetét kommentálva Demján Sándor elmondta: „Köszönettel tartozunk az IMF-nek. Az év első felében kitűzött növekedés nem volt teljesíthető, ugyanakkor, ha hitelből vacsorázol és nincs növekedés, akkor másnap csak az ebédet tudod megvenni, tehát a jelenlegi helyzet elkerülhetetlen volt.”

A plázastopról…

A növekedést gátló intézkedések között említette Demján Sándor a plázastopot, ami 2-300 milliárd forintot vesz ki az egyébként is halódó magyar építőipar zsebéből és körülbelül 150 milliárdot a hiánnyal küszködő magyar költségvetésből. Addig a TriGranit nem kezd itthon kereskedelmi fejlesztést, amíg ez a „buta törvény” hatályban van. A „buta” jelzőt Demján Sándor olyan esetekkel támasztotta alá, amikor például valaki irodaházat épít, majd extra eljárásként kell engedélyeztetnie a földszinti éttermet vagy üzleteket…

A befektetésekről…

Demján Sándor kiemelte, hogy ugyan nincs nála a bölcsek köve, de ő inkább azt javasolja, hogy racionálisan működő nagyvállalatok részvényeibe fektessük pénzünket és ne a felelőtlenül ígérgető politikusok irányította állami költségvetésekbe, állampapírokba. Demján szerint a demokráciákban sajnos kódolva van a csőd sok esetben. A TriGranit terveiben egyébként jelenleg nem szerepel a nyilvános kibocsátás, ugyanakkor Demján Sándor nem tartja elképzelhetetlennek, hogy ez valamikor megtörténik.

A TriGranit terveiről…

A TriGranit jelenleg Poznanban fejleszt és rövidesen indul a ljubljanai kereskedelmi központ építése is, valamint irodaházak vannak napirenden Krakkóban. Kínában is terjeszkedni kíván a TriGranit, de valószínűleg csak szakértőként lesznek jelen az ottani piacon, elsősorban a „kisebb” 3 millió körüli városok fejlesztésében vesznek majd részt.
A szentpétervári projekttel kapcsolatban Demján Sándor kiemelte, az nem a TriGranit, hanem az ő saját projektje, amit azért kíván megvalósítani, hogy az orosz tehetségek méltó helyen tudjanak megjelenni. Ugyanakkor a projekt újratárgyalás van jelenleg folyamatban, mert változott időközben a helyi vezetés.

Új üzemeltetési vezető a TriGranit-nál

A Millennium-ügylet bejelentése mellett Demján Sándor a TriGranit üzemeltető cégének új vezetőjét is bemutatta. Philip Mark Evans, angol szakember korábban dolgozott Dubaiban és Athénban is, ahol épp Török Árpád kollégája volt. Mint elmondta: „Feladatom, hogy nemzetközivé tegyem a TriGranit üzemeltetési üzletágát. Dubaiban 4 évet töltöttem, épp akkor érkeztem, amikor a válság kirobbant, ami nem feltétlenül rossz, mert az igazi tehetség ilyenkor mutatkozik meg. Korábbi cégem például Kairóban nyit meg rövidesen egy 200 ezer négyzetméteres kereskedelmi központot, tehát elég tapasztalatom van, hogy nehéz körülmények közt miképp lehet sikereket elérni. A TriGranit üzemeltetési üzletágának az úgynevezett belső ügyfelek mellett, új külső ügyfelek megszerzésén is dolgoznia kell.”

Philip Mark Evans korábban számos kereskedelmi központ megnyitásában vett részt Európában, így dolgozott a Tesco kelet-európai terjeszkedésén is - például a budaörsi egység megnyitásán.