Alapvetően négy fontos változás van kilátásban ingatlanpiaci szempontból. Egyfelől a mindenkit érintő személyi jövedelemadó (szja) változásokat érdemes mérlegre tennünk. Az ingatlanpiaccal összefüggésbe hozható és az építőiparban tevékenykedő úgynevezett fizikai foglalkozásúak bruttó keresete még a másfél millió forintot sem éri el, így az szja sávhatárainak kitolása nem érinti őket, viszont az adókulcs tervezett 1 százalékos, 19 százalékra történő emelése annál inkább.

Ezt egyébként a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelésével némileg kompenzálják. A jövedéki adó és az áfaemelés szintén ezt a réteget sújtja leginkább. Ezzel szemben ugyanakkor a szellemi foglalkozásúak mindkét ágazatban jól járnak, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint nekik átlagba 2,5 millió forint az éves bruttó jövedelmük, tehát – ha valóra válnak az eredeti tervek – 8 százalékkal kevesebb adót kell majd fizetniük. Az átlagnál magasabb fizetéssel rendelkező vezetők a különadó megszüntetésnek örülhetnek, az szja 2 százalékos, 38 százalékra történő emelése mellett.

A csomag bevételi része, azon belül is az áfaemelés, az egész ingatlanpiacra és építőiparra kedvezőtlen hatással lesz. A gyártók, beruházók és kivitelezők a mostaninál is nagyobb présbe kerülnek, hiszen a csökkenő kereslet ellenére is emelni kell az árakat.

A különböző szociális juttatások bruttósításakor februárban még a szocpol, avagy lakásépítési támogatás is szerepelt a listában, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen az évente több tíz milliárdos kerettel futó támogatásból szép összeget lehetne visszaszedni ezzel a lépéssel. Mivel a szocpol összege, illetve az egyszeri kifizetés magas, ezért a legtöbb esetben még a jövedelemmel nem rendelkezők sem tudnának kibújni az adó alól. A szocpol bruttósítása annyit jelent, hogy a két gyermek utáni összeg legnagyobb része 19 százalékkal, a három gyermek után felvett támogatás viszont 3 millió feletti része pedig már 38 százalékkal csökkenne (itt a csökkenés az éves jövedelemtől függ). Tervek szerint az egyszeri kifizetés adóalap növelő hatását egyes esetekben úgy lehetne tompítani, hogy a juttatást több éven keresztül számolhatja el a tulajdonos. Ennél még fontosabb változás, hogy a kormány tervei szerint a szocpol igényléséhez 30 százalék önerőt kéne felmutatni. Ezzel az a kör kerül ki a támogatásból, akik eddig mindenféle jövedelem nélkül juthattak hozzá. Persze ismét hozzá kell tennünk, hogy itt még csak tervekről van szó!

No, és mi lehet a helyzet a sokat emlegetett ingatlanadóval? Nagy titok övezte ezt a kérdést a miniszterelnöki bejelentés napján persze nem véletlenül. Forrásaink szerint ugyanis a kormány azon kívül, hogy be akarja vezetni az ingatlanadót, semmilyen konkrét elképzeléssel nem rendelkezik. Annyi bizonyosnak látszik ugyanakkor, hogy a bevezetés dátuma 2014. január elseje. Elképzelések szerint a törvényt az Országgyűlés bizottságaiban rágnák a bevezetésig 2011-től.
Még egy dolgot láthatunk már most: az a módszer, amivel egyszer már „beijesztették” a választópolgárokat, nem működhet, tehát az állam vagy az önkormányzat nem állapíthatja meg önkényesen a lakások négyzetméterének „valós” értékét (Ezt az Alkotmánybíróság mondta ki korábban – a szerk.). Ennek megfelelően csak két megoldás maradt. Az egyszerűbb, ha területalapon (négyzetméterenként) kivetnek egy meghatározott pénzösszeget. Ez lenne a területalapú ingatlanadó. Bonyolultabb, de jóval igazságosabb megoldás, ha nyilvántartást hoznának létre, majd vezetnének az ingatlanok valós értékéről és ez alapján százalékban, talán sávosítva állapítanék meg az adó összegét. Ehhez viszont pénzt és paripát kell adni az ingatlanszakma alá. Nagy előnye ennek a megoldásnak, hogy számos kérdést egyszer s mindenkorra sikerülne rendezni. Valós érték után fizetné mindenki az illetéket, így annak mértékét végre európai szintre lehetne leszállítani. Végre tisztába kerülnénk a magyar épületállomány valós helyzetével, értékeivel és hiányaival. A hitelezés biztonságosabbá válna. Stb. stb. stb…

A mostani bejelentés, tehát sok tekintetben érinti vagy érintheti az ingatlanpiacot, egy dologban azonban sajnos úgy tűnik megint semmiképp. Bérlakásprogramot nem hirdetett a kormány. Ezzel a fuldokló lakásépítők elől az utolsó mentőövet is visszahúzták a hajóra.
Lesz viszont uniós forrás az építőiparnak, ami mentőcsomaggá alakult időközben. Persze a beruházások legnagyobb része most is - a meghirdetett 1.800 milliárdból 1.300 - közlekedésre megy el, úgyhogy továbbra is főleg a mélyépítőknek áll majd a világ.

Áfaemelés

A kormány tervei szerint az áfát 20-ról 23 százalékra emelik. Ezzel az összes építőipari termék, alapanyag, szerkezet, késztermék előállítása és a lakások, irodák, szállodák, logisztikai parkok, stb. megépítése drágábbá válik.

Bruttósítás

Az önkormányzati lakástámogatásokon túl ez elsősorban a szocpolt fogja érinteni. Ha a tervek valóra válnak, a szocpolt a személyi jövedelemadó csökkenti, miközben 30 százalékos önerőt is megkövetelnek a támogatásért cserébe.

Ingatlanadó

Elég annyit tudni róla, hogy a kormány sem tud róla semmit. Bevezetése 2011-ben várható. Vagy négyzetméteralapon vetik ki vagy forgalmi érték alapján százalékosan, esetleg sávosítva fogják beszedni.