Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Patai Mihállyal, a bankszövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján jelentette be a devizahitelesek megsegítéséről szóló "egyetértést" a kormány és a Bankszövetség között. A pontokat és azok részleteit több forrásból szedtük össze, ugyanis írásos, aláírt anyag nem létezik. Lássuk a pontokat egyenként !
(A cikk a hirdetés után folytatódik!)

Fontos, hogy a tervezett intézkedések egyelőre biztosan csak a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelekre vonatkoznának, tehát, akik szabadfelhasználású hitelt vettek fel ingatlanfedezet mellett, azokat a mostani állás szerint semmi sem fogja védeni.

1. Garantált árfolyam - árfolyamgát

A hitelfelvevők kérésére a törlesztési árfolyamot 2014 végéig fixálják. Svájci frank esetében ez 180 forint (most 220 körül), euró esetében 250 (most 270 körül), japán jen esetében pedig 200 (most 230 körül). Ez azt jelenti, hogy a jenhitelesek és a svájci frank hitelesek járnak jobban, az ő törlesztőjük 15%-kal csökken. A felgyülemlő extra adósságot, mely forinthitel formájában jelenik meg egy elkülönített számlán, 2015-től kell törleszti. Ennek az extra kölcsönnek a kamata igen kedvezményes, a bankközi kamatláb (most 6,15%) lesz.

Azt még nem tudni, hogy technikailag mikorra tudják ezt a lehetőséget felkínálni a hiteleseknek. Júliustól nehezen elképzelhető a bevezetés, inkább augusztus eleje a valószínűbb dátum, de erről még nem tudni biztosat. Fontos részlet, hogy a rendszer önkéntes lesz!

2. Feloldják a végrehajtási moratóriumot, de csak lépcsőzetesen

A Bankszövetség az "egyetértés" ezen pontját méltányolta leginkább. A moratóriumnak, tehát biztosan vége lesz, azonban negyedévekre lebontva korlátozzák, hogy területeként mennyi, és milyen minőségű ingatlanból lehet kiköltöztetni az adósokat. Orbán Viktor szerint erről a pontról írásos megállapodás született, amit mi nem láttunk. Egyes források arra hívják fel a figyelmet, hogy a bankoknak saját, belső szabályzatot kell készíteniük, ami alapján eljárhatnak. Július 1-je után – információk szerint – a 30 milliós vagy annál drágább lakások kerülhetnek ki a piacra, melyeken minimum 20 milliós hitel van. Ezzel kapcsolatban olyan kérdések merülnek fel, hogy:

- Mi alapján számítják a lakás értékét? (Mostani érték, hitelfelvételkor megállapított érték?)
- Mi alapján számítják a hitel értékét? (Tőketarozás, bruttó adósság? Milyen árfolyamon számolnak?)

Nem egyértelmű, hogy már júliustól lesz-e százalékos határ… Források szerint októbertől az árverezhető lakások aránya 2% lesz a portfolión belül, majd ez 3-, később pedig 5%-ra emelkedik.

A kvóta területi alapja sem alakult még ki, de úgy tűnik Budapesten is lesz kvóta.

3. Létrejön a Nemzeti Eszközkezelő

A már nagyon régóta ígért Eszközkezelő felállítását ismét bejelentették. Ez szoros együttműködésben dolgozna az önkormányzatokkal – mondta a miniszterelnök. Azt nem lehet tudni, hogy ez az együttműködés a meglévő bérlakás állományra vagy arra az állományra vonatkozna, ami azoktól a hitelesektől kerül a kezelőhöz, akik képtelenek fizetni kölcsönüket még a csökkentett árfolyam ellenére is. A miniszterelnök szerint az Eszközkezelő egyrészt lehetővé tenné, hogy legrosszabb helyzetben lévő hitelesek bérlőként tovább lakhassanak otthonukban, másrészt zöldmezős lakásberuházásokkal új lakhatási lehetőséget is teremtene. Az IMF-nek korábban eljutatott dokumentum szerint az Eszközkezelő év végén áll fel, most pontos határidőről nem volt szó.

Az Eszközkezelő az egész csomag legbizonytalanabb pontja. Nem lehet tudni, mikor, milyen pénzből, mennyiért és milyen feltételekkel venne lakásokat az alap. Morális szempontból az is kérdéseket vet fel, hogy egy hitelét fizetni képtelen adós milyen jogon maradhat ugyanabban a lakásban, ahol korábban élt, miközben másoknak el kell hagyniuk otthonukat. Ezzel együtt tény, hogy sok árverésre váró ingatlan a gyakorlatban forgalomképtelen, így mindenkinek megéri, ha azt az állam vagy az önkormányzat átveszi tulajdonosként. Továbbra is kérdés, ugyanakkor, hogy miből?

Szíjártó Péter ehhez extra információként a TV2 reggeli műsorában hozzátette, hogy kis családi házakat építene olcsón a Nemzeti Eszközkezelő.

4. Újra lesz euróalapú hitel rendkívül szigorú feltételek mellett

Orbán Viktor is elismerte, hogy az EU-ben az euróalapú hitel felvételét megtiltani nem, viszont korlátozni lehet. Ez a korlátozás azt fogja jelenteni, hogy csak azok vehetnek fel ilyen hitelt, akiknek euróban van bevételük, vagy akik a minimálbér 15-szörösét keresik, ami több, mint 1 millió forint.

Ennek a korlátozásnak két oldala van. Egyrészt felvethető, hogy csak a „gazdagoknak” adják meg a lehetőséget, hogy olcsó hitelhez jussanak, másrészt viszont tény, hogy az Európai Központi Bank kamatemelésre készül és vélhetően a mostaninál gyengébb árfolyamon csatlakozunk majd valamikor az eurózónához. Érdekes lehet azonban a hitelfelvétel szempontjából, hogy egyre több munkaszerződésben állapítják meg a bért euróban, tehát a részletszabályoktól függően lehet, hogy a vártnál többen vehetnek fel ilyen hitelt.

5. Otthonvédelmi kamattámogatási program

A megállapodás utolsó pontja szerint bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást, vagyis támogatni fogják azok hitelkamatát, akik kisebb lakásra váltanak, hogy elkerüljék a fizetési nehézségeket. Ha valaki nagyobb lakásból kisebbe költözik, hogy törleszteni tudja adósságát, akkor a kisebb lakás megvásárlásához kamattámogatást kap legfeljebb öt éven keresztül. Ez a legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5 százalékot is - tette hozzá Orbán Viktor. Itt sarkalatos kérdés, hogy milyen egyéb feltételekkel lehet felvenni ezeket a hiteleket – önrész, igazolható jövedelmi feltételek, stb.

Amin minden áll vagy bukik!

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés egységes törvényt hoz majd a mentőcsomagról, de ennek konkrét tárgyalása csak a szociális konzultáció eredményének függvényében kezdődhet meg. Itt az erre vonatkozó kérdés és a válaszok a következők:

Vannak, akik szerint a deviza alapú lakáshitellel rendelkezőknek állami segítséget kell nyújtani, hogy ne kerüljenek az utcára. Mások szerint az államnak nem kell segítséget nyújtani senkinek, aki nem tudja fizetni az adósságát. Ön mit gondol?

Válaszok:

- A deviza alapú lakáshitellel rendelkezőknek állami segítséget kell nyújtani, hogy ne kerüljenek az utcára.
- Az államnak nem kell segítséget nyújtani senkinek, aki nem tudja fizetni az adósságát.
- Nem tudom megítélni a kérdést.

Költői kérdés: Vajon mi történik akkor, ha második válasz kerül túlnyomó többségbe?

Vélemények a mentőcsomagról

Csak átmeneti segítséget nyújt a kormány Otthonvédelmi Akcióterve az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélik a bejelentett intézkedések csak haladékot adnak azoknak, akik még képesek törleszteni.
Ezt a Bankszövetség elnöke, Patai Mihály is elismerte, mondván: a probléma 20%-át 2015-re tolták át, de remélhetőleg ekkor már jobb helyzetben lesz a gazdaság és az adósok anyagi helyzete lehetővé teszi, hogy a kamattal terhelt extrakölcsönnel együtt is törleszteni tudják majd hitelüket.

Az ellenzéki pártok részéről is érte kritika az elképzelést:

Az MSZP szerint a bejelentett intézkedéscsomag nem elég segítség, az LMP szerint elejét kéne venni inkább, hogy ez a helyzet ismét előálljon, a Jobbik pedig a probléma elodázásával vádolja a kormányt, miközben nem értik, hogy miből fizetik majd a mentőcsomagot, különösen pedig az Eszközkezelőt.

Tény, hogy az „árfolyamgát” a probléma elodázását jelenti, de vajon mit jelentene, ha most néznénk szembe a problémával? A piac természetes működése szempontjából, és az ingatlanpiac szempontjából is pozitív lenne a problémával való szembenézés, hiszen így, ugyan sokkszerűen, de jóval gyorsabban kerülhetnénk ki a gödörből, azonban az emberi, szociális szempontokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Mindez egy olyan helyzettel párosul, amikor az államnak nincs forrása, hogy beavatkozzon a piaci folyamatokba. Az árverési kvótával a kormány vélhetően azt próbálja elérni, hogy a kiköltöztetés előtt álló, alacsony jövedelmű háztartásokat már az Eszközkezelő „várja”, de ezt az idei költségvetésből képtelen finanszírozni. Kérdés, hogy jövőre mennyi forrás állhat az Eszközkezelő rendelkezésére?

Rendkívül sok a bizonytalanság, de az biztos, hogy drámaian tömeges kilakoltatás nem lesz július 1. után sem, az ingatlanpiacon így pedig nem lesz gyors „tabula rasa”, ami elodázhatja a forgalom- és árnövekedést.

Szintén a fontos kérdések közé kell sorolni a kormány szociális konzultációjának eredményét, ami akár meg is változtathajta Orbán Viktorék alapállását a problémával kapcsolatban...

További nyitott kérdések

A kormány és a Bankszövetség között továbbra is vitás kérdés, hogy milyen szabályozással ösztönözzék a kis- és középvállalkozás hitelezését, illetve a lakásvásárlási hitelállomány növekedését. Szintén nem sikerült megállapodni a bankadóval kapcsolatban, valamint a kormány egyelőre nem tudta elérni, hogy a bankok engedjék retorzió nélkül „elsétálni” azokat, akik úgy szállnak ki a hitelből és adják fel lakásukat, hogy tartozásuk meghaladja az ingatlan valós értékét.