Mindez nem csak a válság következménye, hanem egy több éve folytatott meg –és átgondolatlan kormányzati politikának az eredménye is. Lesz feladata az új kormánynak épp elég, de egy hosszú távon kiszámítható lakáspolitika kidolgozása és következetes megvalósítása az első teendők közé kell, hogy kerüljön.

Magyarországon alapvetően rendet kell teremteni minden területen, így a jogszabályalkotásban és végrehajtásban, vissza kell állítani a politika, az állam- és közigazgatás tekintélyét; a valódi értékeknek, a becsületnek, a bizalomnak, a szakmai tudásnak helyükre kell kerülniük. Valószínűleg ezt jól szolgálná a civil és szakmai szervezetek erőteljesebb bevonása a politikai és gazdasági döntések előkészítésébe és végrehajtásába. Mindez természetesen vonatkozik a lakáspolitikára is.

A 2. Gyurcsány és a Bajnai kormány jóformán megszüntette a lakáspolitikát. Eltörölte a kamattámogatási rendszert, a szocpolt és félszocpolt, viszont megnövelte az áfát, és bevezette a vagyon (illetve: ingatlan) adót. Gyakorlatilag az állam kivonult a lakásfinanszírozásból, s nézi az emberek vergődését. Igaz visszahozták a Fészekrakó lebutított változatát, s meghagyták a panel felújítási támogatást, de ez sem megy zökkenőmentesen. Látványos kiáltványokat fogalmaztak meg a hitel visszafizetési gondokkal küszködőknek, de érdemi intézkedés nem történt. Majd az élet úgyis mindent elrendez… Igaz azt is mondhatná az állam, hogy nincs feladata ezen a területen, mert az Alkotmány nem rögzíti a lakhatáshoz való jogot. Egyébként, miért is nem?! Más országokban ugyanis ez benne szerepel.

A jövőre nézvést a Magyar Nemzeti Bank korlátozná a háztartások hitelfelvételét, aminek egyik fontos pontja, hogy a bankok jövedelem vizsgálat és hitelfedezeti korlát nélkül ne adhassanak hitelt. Ez eleve szűkítené a meggondolatlanul adósság csapdába kerülők körét, valamint jelentősen csökkentené azt a társadalmi igazságtalanságot, hogy azok is részt vállalnak – kénytelen-kelletlen – a keletkezett veszteségek megfizetéséből, akik nem élvezték a csábítóan alacsony deviza kamatok előnyét. A „köpönyeg” ötlete tehát jó, csak az a baj, hogy már eső után vagyunk. Illetve még szemerkél, de az is igaz, hogy jöhet még zivatar. Vagyis mindenképpen életképes az elképzelés, csak kissé megkésett. Ugyanakkor feltétlenül egyetértek Király Júliával, az MNB felkészült, széles látókörű alelnökével, amikor összefüggésbe hozza a fedezeti arány korlátozását, az önerő növelését a bérlakások számának gyarapodásával, illetve a bérlakások iránti igény bővülésével (lásd lapunk 2009. novemberi számát). Ez az, amit én már - másokkal egyetemben - csaknem egy évtizede kitartóan, a piaci ismeretek birtokában, szakmai meggyőződéssel próbálok elfogadtatni a döntéshozókkal. Talán majd az új kormány nekilát a bérlakás teremtési programnak! Ugyanis tovább már nem halogatható! A leköszönő kabinet történelmi felelőssége ezen a téren abban áll, hogy a (szociális) bérlakások számának, s arányának növelésével megelőzhető lett volna az emberek hitelbe való bebukása is, hiszen talán nem vállalták volna kockázatosan és erőn felül túl magukat.

Mélyponton van tehát a lakáspiac (persze, mi nem ebben az országban – kérdezhetik jogosan), s nagyon úgy fest, hogy 2011 előtt nem is igen várható jelentős változás. Addigra el kell, hogy készüljön egy átfogó, hosszú távon érvényesíthető lakáspolitikai koncepció, amelyben mindenképpen szerepet kell kapnia egy új támogatási rendszernek, amely ösztönzi az (energia hatékony) építést, és a vásárlást, továbbá a (szociális) bérlakás programnak, amely fontos eszköze lehet a mobilitás növelésének is. Ugyanakkor még átgondoltabban folytatni kell a felújításokat - nem csak a paneleknél -, s intenzívebbé kell tenni az egyes városrészek rehabilitációját (felújítás,bontás,építés hármas egysége), amelyre jelentős uniós forrásokat lehet és kell igénybe venni. Minden bizonnyal a válság utáni kedvező piaci körülmények is segíthetnek. Mindenesetre bíztató, hogy a legutóbbi Lakásvásáron – szeptemberben - megkérdezett látogatók döntő többsége egy éven belül tervez lakást vásárolni, igaz meghatározóan 20 millió forint alatti értékben, a forrást tekintve alapvetően a jelenlegi lakás eladásából, illetve készpénz segítségével. Az is tanulságos továbbá, hogy nem okvetlenül új otthonban gondolkodnak…

Borsi László
Lakásvásár Média Csoport, elnök