- A tanult szakmámban csak 2001-2002-ig tevékenykedtem, éttermeim, kávézóim voltak Budapest XIV. és V. kerületében, a Vörösmarty téri Vörösmarty Café, az Art Café, a Vigadó étterem is többek között az én nevemhez kapcsolódik. Aztán jött az elhatározás, értékesítettem az érdekeltségeimet, és megalapítottam az Immobilia Zrt-t. Rá egy évre vásároltam meg egy akkor romos állapotban lévő bérházat a Deák Ferenc utcában, ez az ingatlan – a Deák Palota - volt az első projektem.

- Unta a vendéglátást vagy nagyobb üzletet látott az ingatlanfejlesztésben?

- Szerencsés vagyok, mindig is azzal foglalkozhattam, amit szeretek. Amíg vendéglátással foglalkoztam, azt szerettem, és szerénytelenség nélkül mondhatom, sikeres voltam benne. Nekem már akkor is a kreativitásom, az üzleti érzékem volt az erősségem, de valahogy többre, másra vágytam, motoszkált bennem az alkotásvágy, az hogy létrehozhassak, építsek, fejlesszek, hogy valami olyasmit vihessek véghez, amit előttem más még nem csinált.

- Egyébként van valami közös a két szakmában?

- Talán annyi, hogy mindkettőhöz szükség van pénzre és kreativitásra, és persze kitartásra. Például ha valamit eldöntöttem, onnantól meg sem fordult a fejemben, hogy nem tudom megvalósítani, befejezni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mielőtt bármibe belevágok, ne végeznék kutatást, elemzést. Ugyanakkor nem kötök kompromisszumot, és ha kell tűzön-vízen keresztülviszem az ötletemet. Úgy érzem, most tényleg megtaláltam az utam.

- Hogyan lett a Deák Palotából Fashion Street?

- Elkészült a palota, és egyszerűen kilógott a sorból. Emlékszik, milyen volt az utcakép akkoriban? Hamar megszületett a fejemben az elképzelés: meg kell vásárolni valamennyi ingatlant, hogy megteremthessünk egy kompromisszumok nélküli budapesti bevásárló utcát, a Fashion Streetet. Mindig irigyeltem London, Milánó belvárosát, az igazi bevásárló utcákat. A nyüzsgő, jókedvű életet, ahogy a régi és az új harmonikusan egymás mellett él. Meggyőződésem, hogy az épített környezetünk rendkívül nagy hatással van életminőségünkre és ezen keresztül a hangulatunkra is.

- Úgy tudom, lesz folytatás…

- A Main Street Projekt a fejlesztési szakaszához ért, közel 60 ezer nm-en a Bécsi utcában kerül megvalósításra, melynek keretében mélygarázs, közel 20.000 nm utcai kereskedelem, irodák és hotel épül. Patinás, felújított régi épületek mellett modern, a mai kor építészetét szimbolizáló új épületek, színes kirakatok kavalkádja…

- A sikeres emberek között hova sorolja magát?

- Kétféle sikeres embert különböztetek meg: az egyik sikert sikerre halmoz, újabb és újabb munkákba fog, de időközben elfelejti, miért is kezdte, miért csinálja, és aztán nem tud kiszállni. Rabjává válik a pénznek. A másik azonban meghúz egy határt. Lehet, hogy vágyik még nagyobb sikerre, de más értékek is szerepelnek az életében, és időben megálljt parancsol. A különbség a két típusú ember között, hogy míg az utóbbi számára a pénz eszköz csupán a céljai megvalósítására, addig az előzőnél a pénz már többé nem eszköz, hanem céllé válik. Ezt a pillanatot nem szeretném megvárni, a csúcson ki akarok szállni. Ha minden ötletemet meg akarnám valósítani, ráadásul tökéletesen, arra két élet sem lenne elég. Én viszont nagyon szeretek élni, utazni, felfedezni, újat tanulni, szeretem a sportot, a szórakozást, a partikat, a jó éttermeket. És természetesen vannak szeretteim, a menyasszonyom, a fiam, a családom, akikkel nem tudok elegendő időt együtt tölteni, ezen mindenképpen változtatni szeretnék, hiszen a boldogság nem pénzzel mérhető.