Az Otthonteremtési Tanácsadó Testület elnökeként hogyan látja jelenleg az otthonteremtési ügyét Magyarországon?

Tavaly decemberben kértek fel minket, hogy dolgozzunk ki egy használható otthonteremtési programcsomagot, amit mi idén február 11-re teljesítettünk is. Letettük az asztalra javaslatainkat, amit augusztusban el is fogadtak és már most vannak olyan intézkedések, melyek az anyag alapján készülhettek. Ilyen például a Nemzeti Eszközkezelő felállítása, aminek már vezérigazgatóját és felügyelőbizottsági elnökét is kinevezték, valamint három bizottság dolgozik a részletes működés kidolgozásán. Persze azt nem állítom, hogy a mi programunkban szerepelt egy 2-300 házas településrész felépítése, hogy ott egy helyen lakjanak a kilátástalan helyzetbe került családok. Szintén javaslatainkból meríthették a devizahitelesekre vonatkozó korábbi intézkedéseket, persze itt is kiemelném, hogy nem a rögzített árfolyamos előtörlesztés lehetőségéről beszélek. Sajnos olyan helyzet állt elő az utóbbi időszakban, amire még az év elején nem lehetett számítani, ezzel együtt reménykedem, hogy javaslataink túlnyomó része előbb-utóbb megvalósítható.

Ön szerint mi lenne a következő megfelelő lépés az otthonteremtés terültén programjukból?

Volt egy olyan javaslatunk, hogy egy kisebb mértékű kamattámogatást kellene nyújtania az államnak új és használt lakás vásárlására, de csak a hitelfelvételtől számítva pár évig. Ez úgy nézne ki, hogy az első évben a 9%-os kamatra 3,5% támogatást lehetne kapni, majd évről-évre fél százalékonként csökkenne a támogatás. Itt persze feltételeztünk egy kedvező alapkamat pályát, ami mostanra meglehetősen bizonytalanná vált. Mindenestre egy ilyen intézkedéssel fel lehetne némileg pörgetni a hitelezést. De itt még egyszer meg kell jegyezni, a nemrégiben bejelentett intézkedések alapvetően megváltoztatják a felállást, a forinthitelezés vélhetően egyébként is felpörög.

Ezek az alapvető változások valóban megkerülhetetlenek. Ön mit gondol, mi fog most történni a hitelpiacon?

Nehéz bármit is mondani, hiszen még az elismert szakértők is homlok egyenest mást gondolnak. Neves közgazdászok állnak az egyik oldalon és szintén neves közgazdászok a másikon. Ez számomra és szerintem az ügyfelek számára is annyit jelent, hogy igazából senki sem tud biztosra semmit. Azt ugyanakkor el tudom képzelni, hogy a devizahitelek kedvezményes kiváltásából a legnagyobb hazai bank akár profitálhat is, de az nagy kérdés, hogy a külföldi tulajdonban lévő pénzintézetek beszállnak-e a versenybe. Azt kell feltételeznem, hogy az Országgyűlésben sem tudják a gombot nyomó honatyák, hogy mi lesz ennek az elhatározásnak a következménye. Ugyanakkor tény, most sehol a világon nem tudják, hogy minek mi lesz pontosan a következménye. Magyarország lehetőségei rendkívül korlátozottak, miközben a devizahitelek problémája akkorára nőtt, hogy az egész társadalomra kihat, még azokra is, akik nem vettek fel ilyen hitelt. A felelősség többrétű. Az állam, a PSZÁF, az ügyfelek, a bankok – valamilyen szinten mindenkit felelősség terhel. Szerintem senki sem álmodta volna, hogy a 150 forintos svájci frank árfolyam 250 forintra kúszik fel pár éven belül. Elég, ha megnézzük, hogy hány politikus vagyonnyilatkozatában szerepel devizaalapú kölcsön. Persze azt se felejtsük, hogy Romániában vagy Lengyelországban szigorúbb tartalékolási kötelezettséget vezettek be a bankok számára. Úgy látszik, ők mégis komolyabban vették a kockázatokat. Magyarországon ez teljesen elsikkadt.

Hogyan hatott ez az egész bizonytalan helyzet a lakástakarékokra, illetve közvetlenül a Fundamentára? Milyen évet fognak zárni?

Azt el kell ismernem, hogy az ügyfélszámunk nem növekszik olyan dinamikusan, mint terveztük, de így is 14%-kal több szerződésünk van, mint tavaly ilyenkor. A megkötött szerződések számával tehát jól állunk, hiszen sok kifutó szerződésünk is van. Ezek olyan ügyfelek, akik nem vesznek fel hitelt, de így is lakáscélra fordítják megtakarításukat és az állami támogatást. Jelenleg körülbelül 600 ezer megatakarítónk van és 50-55 ezer olyan ügyfelünk, akik hitelt is felvettek. Idén már meghaladtuk a tavaly kiutalt 13,7 milliárdos folyósított hitelösszeget, így teljesíteni fogjuk az egész évre kitűzött 34-35 milliárdos tervünket. Most némileg új helyzet állt elő, így még az is lehet, hogy több lesz a folyósított összeg, ugyanakkor nem tervezzük, hogy beszállunk a várható forinthitel versenybe, mert stratégiai célunk alapvetően az előtakarékosság előmozdítása. Ennek is köszönhető, hogy portfóliónk minősége idén még javult is némileg. Az úgynevezett megtakarítási minőség, tehát a vállalt előtakarékosság az egész portfólión belül eléri a 85%-ot, ami szintén nagyon jó arány.

Ezek szerint a válság továbbra sem nyomta rá bélyegét az eredményekre?

Ügyfeleink túlnyomó többsége a közép-, vagy az alsó középosztályból kerül ki. Olyan, általában vidéki nagy vagy kisebb városokban élő emberek, akik tudják, a bankoktól kevésbé számíthatnak hitelre, főleg önrész nélkül. Érdekesség, hogy a budapesti ügyfelek száma mindössze 8%. Ezek az emberek a vállalt kötelezettségeket az esetek túlnyomó többségében felelősen teljesítik és már a szerződéses összeg is elegendő számukra, hogy megvalósítsák az otthonteremtéssel, felújítással kapcsolatos terveiket. Átlagban egy ügyfél 5,5-6 millió forint hitelt vesz fel Magyarországon, így az idéntől 8,4 millió forintra emelt maximális szerződéses összeg bőven elég átlagban. Ráadásul az ingatlanpiac mélyrepülésével is felértékelődött termékünk. Vidéken két lakástakarék szerződésből már egy egész komoly családi házat lehet venni. Mindezeket figyelembe véve valóban elmondható, hogy minket kevésbé terhelnek a válság következményei, ugyanakkor nem szabad homokba dugnunk a fejünket, mert a mi számaink jók. Mi is sok szempontból aggasztónak látjuk a helyzetet és várjuk, hogy a lakáspiac, illetve a banki hitelezés beinduljon.

A bankadó mennyire nyomja rá bélyegét eredményességükre?

Ilyen szempontból is szerencsénk van, hiszen egy bankhoz képest mérlegfőösszegünk meglehetősen kicsi, így idén valahol 4 milliárd forint környékén lehet az eredményünk a bankadó befizetése után is. Jövőre tovább akarjuk növelni a kihelyezést, de az idei ütemtől kisebb mértékben, 15-20%-kal. Így piaci részesedésünk elérheti a 15-20%-ot, ami óriási eredmény, persze egy meglehetősen visszafogott piacon.

A kihelyezés felpörgetése mögött mennyire meghatározó az azonnali kölcsön?

Az idei folyósítások 45%-a volt azonnali hitel, 55%-a pedig 2 év után adható vagy normál hitel. Ahogy imént mondtam, nem célunk, hogy az azonnali hitelek abszolút túlsúlyba kerüljenek a portfólión belül, ezért a rendelkezésre álló szabadeszközeink jogszabály által meghatározott 75%-os részét csak az elkövetkezendő 6-7 évben akarjuk kiadni ügyfeleinknek. Ezzel párhuzamosan 4-5 éven belül az ügyfélszámot is 1 millió fölé akarjuk vinni, ami azt feltételezi, hogy évi további 100 ezerrel növeljük ügyfeleink számát évente. Ez persze nem lesz egy egyszerű feladat, hiszen 15 év kemény munkája van abban, hogy a mostani 650 ezerig eljutottunk.

Új termékekkel is próbálkozni fognak?

Mindenképp. Már most előkészítési szakaszban van egy energiatakarékos felújítási csomag, melyet szoros kooperációban készítünk olyan gyártókkal, forgalmazókkal, akik piaci részesedésük növelése érdekében hajlandóak árengedményre. Egy 3-4 millió forintos csomagról lenne szó, amivel energiafelhasználás szempontból korszerűsíthető az ingatlan kedvező áron és a Fundamenta által biztosított kedvező finanszírozással, amiben benne van természetesen az előtakarékossághoz tartozó állami támogatás is. Sokan készülnek hasonló termékkel, de mindenki az állami programokra vár. Forrás hiányában ezekre szerintem felesleges várni egyelőre, így mi gyorsan lépünk.

Tavaly említette, hogy további szereplők megjelenésére számít a lakástakarékok piacán. Egyelőre én nem nagyon látok mozgolódást.

Valóban nem túl aktívak egyelőre új versenytársaink, az Erste október-novemberre tervezi saját pénztára beindítását és nagyon elkötelezett a projekt mellett - valamint a CIG biztosító is ott áll a startvonalon. Nagyon remélem, hogy rövidesen erőteljes marketing kampányok is indulnak, hiszen Magyarországon még mindig az az elsőszámú cél, hogy az előtakarékosság elterjedtebbé váljon. A lehetséges ügyfélszámhoz képest régiós összehasonlításban még mindig rosszul állunk, így az újabb szereplők piacra lépéséből mi is profitálni fogunk.