Az árfolyamrögzítés gyakorlatilag egy újabb addicionális, alacsony kamatozású hitelfelvétel. Kevés azon esetek száma, amikor egy adós problémáját csak úgy lehet megoldani, hogy egy újabb hitellel terheli a gazdálkodását. Egy ilyen lépés csak azon esetekben lehet indokolt, ha az adós úgy véli, hogy a hitel lejártakor már jelentősen jobb gazdasági helyzetben lesz, (például előléptetik, vagy fizetésemelést remél,) vagy ha a terhelt ingatlant jelentősen magasabb áron tudja a lejáratkor eladni, mintha a bank most árverezné el. Ezek elég kockázatos és kiszámíthatatlan események, így egy ilyen döntést alaposan meg kell fontolni.
(A cikk a hirdetés után folytatódik.)

A hitelszakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy vannak olyan körülmények, amelyek esetében erősen megfontolandó a rögzített árfolyammal élni. Ez olyan esetben fordulhat elő, amikor az adós a rögzítéssel járó új hitel kedvező tulajdonságát, - vagyis az alacsony kamatot – egy másik drágább hitel (pl. személyi hitel vagy hitelkártya törlesztés) kiváltására használja, amely a jelzálog hitelen felül terheli. Ebben az esetben a rögzítéssel felszabaduló tőkét a drágább hitel előtörlesztésére lehet használni.

Másik lehetőség, hogy a felszabaduló tőkét lakás-takarékpénztári megtakarításra fordítja az érintett, amelyből kedvezményes lakáskölcsönt tud felvenni. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy itt is adódhat egy negatív forgatókönyv, amely akkor íródik, ha a rögzítési idő végén lényegesen magasabb lenne a Frank árfolyama, mint most. Ebben az esetben ugyanis az adós majd a magasabb árfolyamon fog tudni törleszteni, hisz a rögzítés nem szűnteti meg az árfolyamkockázatot, csak kitolja azt.

Veisz István hozzáteszi, hogy minden elhamarkodott döntés előtt érdemes szakemberhez fordulni és közösen kiszámolni, hogy az adott feltételek mellett érdemes-e a fentiek valamelyikét választani.
Nézzük a konkrét számokat. Ha négy éve, még 165 Forintos frank árfolyamon felvett valaki 10 milliós hitelt 20 évre, amelynek a jelenlegi THM mutatója 7,5%, akkor most a havi törlesztőrészlete 104 181 Ft. (215 Ft-os Frank árfolyamnál.) Ha ebben az esetben az adós árfolyamrögzítést választ, akkor a következő 36 hónapban az átmeneti törlesztőrészlet 84 600 Ft-ra csökkenne, vagyis a megtakarítás 19 581 Ft.

Kalkuláljunk elsőnek azzal, ha ezt az összeget az adós egy magasabb kamatozású, például személyi kölcsön átütemezett törlesztésére fordítja. Ezeknek a kölcsönöknek az átlagos THM mutatója 25-31% között mozog. Ha valaki 60 hónapra felvett 1,5 millió Ft-ot két éve, annak a havi törlesztője 42 ezer Ft és a jelenlegi tőketartozása 1 150 ezer Ft. Ebben az esetben megérheti az árfolyamrögzítést választani és az így keletkezett havi megtakarítást felhasználni és magasabb törlesztőrészlettel fizetni a személyi kölcsönt. (Ehhez a folyósító banknál szerződésmódosítást kell kezdeményezni, amelynek költsége bankonként eltérő. 1.500.000Ft-os személyi kölcsönnél átlagosan 15.000Ft körül alakul.) A vállalt magasabb törlesztőrészlettel, vagyis 61 581 Ft-tal számolva egy évvel rövidebb futamidő alatt fizethető vissza a kölcsön és így összességében kevesebb kamatot is kell fizetni a banknak.

A fenti számításokból kiindulva, ugyanígy használható az árfolyamrögzítésből felszabaduló havi pénzösszeg akár áruhitel vagy hitelkártyák előtörlesztésére is. Ez utóbbiak kamatozása rendkívül magas, 38-45%-os THM-el rendelkeznek.

Másik lehetőség a meglévő devizaalapú lakáshitel kiváltása lakás-takarékpénztári megtakarítással. Korábban már szakértők foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a lakás-takarékpénztári megtakarítások hozama 10% feletti - és ráadásul kamatadó sem terheli, így megérheti az árfolyamrögzítést és ezzel egy alacsonyabb kamatozású hitel lehetőségét választani, hiszen ezzel pozitív nyereség érhető el. Azonban több szakértő is leszögezte, hogy mivel a lakás-takarékpénztári megtakarítások hozama leghamarabb 4 év után realizálódik így nem éri meg a jövőbeni hozam reményében felvállalni az árfolyammozgásokból adódó kockázatot.
Ezzel mi is egyetértünk, viszont érdemes még egy előnyét figyelembe venni ezen megoldásnak, mégpedig, hogy a megtakarítási idő végén kedvezményes – a jelenlegi devizahiteleknél alacsonyabb - kamatozású forint alapú lakáskölcsön igényelhető, amellyel a fennálló devizaalapú lakáshitel előtörleszthető.