Ingatlanszakmai szempontból fontos kiemelni, hogy a kormányprogram a magyar építőipar beindítása című részében külön is megemlíti, hogy a építőanyag-gyártói, tervezői, kivitelezői és építőanyag- kereskedések mellett az ingatlanforgalmazói kapacitásokat is életben kell tartani.
A program elismeri, hogy a válság által leginkább sújtott ágazatok között kiemelt helyen szerepel az építőipar, melynek élőmunka-igénye képes tömegesen felszívni a ma nem foglalkoztatottakat.

Ilyen területként jelölik meg a mezőgazdaságot és turizmust is, miközben azt ígérik, hogy ezek az iparágak a vállalkozásfejlesztési politika kiemelt figyelmére számíthatnak. A magyar építőipar jelenlegi helyzetének kialakulásában három alapvető tényező emelhető ki: a hitelforrások szűkülése, a megrendelések visszaesése és a lánctartozások - minden erőfeszítés ellenére - bővülő köre.

Ezért fontos hozzájárulást jelenthet az ágazat helyzetének javításához az eddigi közbeszerzési gyakorlat felülvizsgálata, az érdeksérelmek felvállalásával is.
A kormányprogram leszögezi, a közbeszerzési rendszert, a fedezetkezelő intézményt alkalmassá kell tenni a feladata betöltésére, valamint Magyarországnak elő kell segítenie az építőiparban az energiahatékony épületekre irányuló európai kezdeményezés megvalósulását, amely a zöldtechnológiák támogatására irányul.

A program szerint egy országos energiahatékonysági program fellendítené az építőipart, évente a lakásállomány 10 százalékának felújítása 80 ezer építőipari munkahelyet teremtene és ez a befektetés az országnak kevesebb, mint 10 év alatt térülne meg, továbbá környezetvédelmi vállalásainkat is megoldaná.

Az önkormányzatok részvételével energiahatékonysági program indítható a zöld bankon keresztül. Ez panelfelújítást egy jelent 80 százalékos megtakarítással!

Tulajdonképpen minden szakmai szervezet üdvözölte a kormányprogramot és bíztatónak nevezte a benne található irányokat, ugyanakkor – ahogy ezt a kormányprogramoktól már megszokhattuk – a konkrétumok még közel sem világosak. Az első kormányzati akcióterv nem tartalmazott külön fejezetet az építőiparról, illetve az ingatlangazdálkodásról, lakásügyről, de így is sok tekintetben érinti ezeket a területeket. Lakáshitelek esetén a devizakölcsönök eltörléséről következő cikkünkben külön is írunk. Az egyenesági öröklésnél, illetve ajándékozásnál az illeték eltörlése kedvező változásnak minősíthető, csakúgy, mint a társasági adó csökkentése 500 milliós értékhatárig. Kérdés, hogy az 500 millió forintnál nagyobb nyereséget termelő cégek is megkapják-e a kedvezményes kulcsot félmilliárdig.

A Nemzeti Eszközkezelő Társaság kapcsán sajtóértesülések szerint már most folynak tárgyalások arról, hogy az állam hány százalékon vásárolná meg a bankok rossz minősítésű követeléseit. Végeredményből nem is megvásárlásról lenne szó, hiszen az Társaság is hitelből váltaná ki a rossz adósokat, tehát egyfajta állami kezesség váltaná fel a bedőlt lakossági hiteleket olyan törlesztési feltételekkel, melynek egy részét a korábbi tulajdonos számára biztosított használati díjból lehetne fedezni.
Ingatlanpiaci szempontból is lesz hatása az idegenforgalmi adó eltörlésének, ami nagyobb nyereséget biztosíthat a szállásadók számára.

A személyi jövedelemadó egységes csökkentése mind az ingatlaniparágban, mind az építésügyben beindíthat egyfajta fehéredési folyamatot, hiszen elsősorban a kisebb vállalkozásoknál a legtöbb munkavállalót eddig minimálbéren foglalkoztatták.
A Széchenyi-kártya limitjének felemelése mindkét ágazat szereplőinek segíthet tőkepozíciójuk megerősítésében, ami a gazdaság fellendüléséig a túlélést biztosíthatja.

Fontosabb, ingatlanpiacot érintő változások

- Jelzálogot ingatlanra csak forintalapú lakáshitel után lehet bejegyezni.

- Egyenesági rokonok között eltörlik az örökösödési és az ajándékozási illetéket.

- 500 millió forint adózás előtti nyereségig a társasági adó 10 százalék.

- Létrehozzák a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, melyhez a nemfizető adósok lakásai kerülnek azzal, hogy a korábbi tulajdonos megőrzi a használat jogát.

- Az árverezési moratóriumot fenntartják az év végéig.

- Megszűntetik az idegenforgalmi adót.

- A személyi jövedelemadó 16 százalék lesz egységesen, melyet 2011 és 2012-ben vezetnek két lépcsőben.

- A Széchenyi-kártya limitjének felemelése 50 millió forintra, melyet nemcsak beruházásra, de önrészként is fel lehet használni.

- Nem kell vállalkozóvá válnia annak, aki kiadja lakását.