Ma a fővárosban lakások tízezreinek fűtése távhő szolgáltatással van megoldva. Ezek az ingatlanok szinte kivétel nélkül házgyári technológiával épültek, amikor a nagytestvér még bőségesen ellátott minket olcsó olajjal és gázzal, és amikor a beruházásokhoz ugyan külföldi tőkéről hallani sem akart az állam, a kölcsönök irányában viszont korántsem volt ilyen érzékeny. A lakások építési minősége közismert. Ezért alakulhatott ki az a helyzet, hogy 240 000 távhővel fűtött budapesti lakásban a díjak szinte elviselhetetlen méreteket öltöttek. A problémát tovább súlyosbítja, hogy az ilyen típusú ingatlanokat főként a társadalom kevésbé tehetős rétegei választják, akik számára néhány ezer, esetleg tízezer forintos plusz kiadás komoly problémát jelent.

Demszky Gábor nyilatkozata szerint a távhőről leváló ügyfelek, lakóközösségek számának drasztikus növekedése az árak elszabadulását okozhatja, ami fizetésképtelenséghez, és a rendszer összeomlásához vezethet. A főpolgármester példája alapján a rendszer nem bírna el egy harminc százalék körüli szerződésbontást, hiszen az a megmaradó budapesti ügyfeleknek éves szinten több, mint százezer forint plusz kiadást eredményezne.

Azonban az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a félelmek megalapozatlanok, az eddig levált 3 ezer körüli háztartást nem követik tömegesen – állítják a Főtáv szakértői. Sokan azzal szembesülnek ugyanis, hogy a leválás - bármennyire is megtérülő befektetés hosszútávon - túl nagy egyszeri invesztíciót követel meg a lakóktól. Egy átlagos, 40 lakásos panel esetében is közel egymillió forintos befektetést követel meg minden háztartástól a váltás saját központi fűtésre. Mindez különféle társasházi megtakarításokkal ugyan csökkenthető lenne, azonban, ahogy Gábor József, a Főtáv felügyelőbizottságának tagja felhívta figyelmünket, a most is elérhető lakásfelújításokkal a kormány a Főtávval karöltve olyan támogatási rendszert vezetett be, ami versenyképessé teszi a már meglévő távfűtési rendszert. Ilyen példának okáért a már sokat emlegetett panelprogram, illetve az Öko-, és Budapesten az Öko Plusz programok. A vissza nem térítendő támogatás mértéke az 50 százalékot is elérheti. Ez pedig még kiegészül a Főtáv felújításokra adott 10 százalékos támogatással. Az intézkedések fő célja a Demszky által felvázolt jövőkép elkerülése.

A távhő kiépített infrastruktúrájával kapcsolatban gyakran megfogalmazott kritika a felfűtött levegő szállítása során elszenvedett hőveszteség. Ezzel kapcsolatban Gábor József elmondta, a sok szempontból előttünk járó Bécsben körülbelül 8 százalékos, idehaza pedig 10 százalékos a szállítási hőveszteség, tehát a kiöregedettnek hitt rendszer nem marad el érdemben a környező országokétól. Ráadásul a több milliárdos befektetés a hatékonyság növelésére, a lassú megtérülés és a korlátozott források ugyancsak a lakók számláját növelnék.

Az összehasonlításban ugyanakkor alulmarad Magyarország a tekintetben, hogy idehaza nincs kiépítve a hulladékégetésből származó hő ilyen típusú felhasználása. Hasonló hiányosság az úgynevezett szigetrendszerű kiépítettség, ami az egyes hőerőművek elszigeteltségét jelenti. Így nem csak a felmerülő üzemzavarok kezelése, de a kormány által támogatott és ellenőrzött piaci verseny is ellehetetlenül. Ez okozza, hogy idehaza akár 60-65 ezer forintos különbséget is találhatunk az éves számlákban, ha a nagyobb városokat a félreesőbb kistelepülésekkel hasonlítjuk össze.

A leválás tömeges jelenség és veszélyezteti a távhőt

Általánosságban és nagy átlagban egy lakásra vetítve közel egymillió forintos beruházást jelent a leválás, a megtérülési idő még lepesszimistább számításokban sem haladja meg az 5-6 évet. A beruházást a legtöbb cég saját vagy banki forrásból megfinanszírozza a lakóknak még úgy is, hogy az ingatlanra nem jegyeznek be jelzálogjogot.

Ha az úgynevezett szekunder oldalon nem történik jelentős korszerűsítés – amit egyébként nem is ajánlanak -, a leválás nem pénz, hanem csupán döntés kérdése. Tömeges jelenségről van szó – mondta el lapunknak Farkas Zsolt, a Home Projekt Kft. vezetője, aki arról számolt be, hogy az Alkotmánybíróság döntése után soha nem látott roham indult a társasházak részéről. A beszélgetésünk előtti három napban 8 ezer lakás kért ajánlatot a leválásra.

Ez azt vetíti előre Farkas Zsolt szerint, hogy igenis problémát okozhat a közeljövőben a távhő szolgáltatóknak a megfogyatkozó ügyfélszám. Budapesten ez 1-2 múlva következhet be, míg kisebb vidéki városokban, a kisebb ügyfélszám miatt hamarabb. Már olyan példák vannak mögöttünk, mint Sajószentpéter vagy Balassagyarmat, ahol a leválások miatt szűnt meg a távhő szolgáltatás. Hasonló volt a helyzet Kiskörösön, Bélapátfalván, Jászberényben, Bükfürdőn, Balatonalmádiban, Pápán, Sümegen és Nyírádon. Az áfaemeléssel, illetve a távhő áfájának csökkentésével kapcsolatban sem igazán változik a helyzet, ugyanis a 7 százalékos különbség a megtérülési időt mindössze néhány hónappal növeli meg. Farkas Zsolt elmondta, ha 5 százalékos lenne a távhő áfája, akkor is mindössze egy évvel tolódna ki a megtérülés.