Lisszabon volt a kiindulópontja annak az uniós kezdeményezésnek, amely Európa versenyképességét és a vállalkozói szféra hatékonyabb bevonását tűzte ki célul a kutatásfejlesztésbe és az innovációba (K+F+I). Ezen célok elérése érdekében az EU ösztönzi az úgynevezett technológiai platformok megalakulását, melyek iparágakra bontva hivatottak irányt mutatni a K+F+I tevékenységek központi támogatásában. A 34 európai platform közé tartozik az építésügyi platform, melynek magyarországi tagját, a Magyar Építésügyi Technológiai Platformot az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) hívta életre. Az európai erőtérben való minél hatékonyabb érdekérvényesítés építésügyi társulását azóta is az ÉMI szervezi, a projektmenedzser Kozák Melinda.
Az Európai Építésügyi Technológiai Platform 2003-ban alakult meg. A legfontosabb cél, hogy az Európai Unió döntéshozói olyan támogatási programokat dolgozzanak ki a Platform javaslata alapján, amelyek jól illeszkednek az iparág elvárásaihoz. Mint Kozák Melinda elmondta, ez a gyakorlatban meg is valósul, tehát a Platform ülésein megfogalmazódott javaslatokat a pályázatok kiírói a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik.
Az Európai Építésügyi Technológiai Platform két pilléren nyugszik. Egyrészt van hét fókuszterület, másrészt vannak a nemzeti platformok. A fókuszterületek nemcsak az európai, de a nemzeti platformokban is megtalálhatóak. Magyarországon az Építésügyi Technológiai Platformot az ÉMI kezdeményezésére 2006-ban kezdték előkészíteni és megszervezni, a nyitóértekezletet 2007 szeptemberében tartották.
Akárcsak az európai színtéren, Magyarországon is az a cél, hogy a cégek, a szervezetek, a szakmai szövetségek, a szabályozó hatóságok, a szakpolitika képviselői, a kutatói közösségek és az egyetemek egy szervezeten belül tudják kidolgozni, összegyúrni javaslataikat. A platform célja és rendeltetése, hogy a különböző vállalkozói szinteket bevonják az innovatív programokba, a rendeletek, új jogszabályok megalkotásába. Mindemellett annak érdekében jött létre a platform, hogy ezen keresztül a magyar építőipar és ingatlan iparág érdekei hatékonyan képviselhetők legyenek Európában, valamint hogy a magyar szakemberek könnyebben hozzájuthassanak az európai innováció tapasztalataihoz, eredményeihez. Természetesen legtöbbször a magyar és az EU más országaiban tevékenykedő cégek érdekei egybeesnek – tette hozzá Kozák Melinda. Ezzel együtt rendkívül fontos, hogy az európai erőtérben a magyar építőipar és ingatlanos szakma megfelelő súllyal tudja képviseltetni magát.
Jelenleg a magyar platformnak 90 tagja van, a tagság ingyenes és önkéntes. A megalakulás óta minden fókuszterület aktívan működik, kapcsolódik az európai körökhöz. Az aktív európai szerepvállalással összefüggő tevékenység költségei – két év távlatában – a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatán nyert támogatással biztosított.
A szervezet működése úgy épül fel, hogy a fókuszterületekhez tartozó tagok külön üléseket tartanak, melynek eredményeit, a megállapodásokat a nemzeti platform tanácskozásain ismertetik, majd az Európai Építésügyi Technológiai Platform közgyűlésén összegzik a nemzeti és a fókuszterületek által megfogalmazott javaslatokat. Ezek kerülnek az Európai Bizottság elé. A magyar platform ülését október 28-ra szervezi az ÉMI, majd november 24-én találkoznak a fókuszterületek nemzeti vezetői Brüsszelben. Az októberi nemzeti ülésen ismerhetik meg a platformtagok azokat a friss kutatási eredményeket és a Stratégiai Kutatási Tervet, melyek meghatározhatják a magyar építésügyi innováció irányait a jövőben. Ezzel és a fókuszterületek egyéb javaslataival utazik a magyar delegáció a brüsszeli találkozóra, ahol tisztújításra is sor kerül. Az ÉMI kezdeményezésére elsőként a technológiai platformok történetében, magyar jelölt is lesz a vezetőségbe. Dr. Matolcsy Károlyt, az ÉMI Kutatási és Vállalkozás-fejlesztési Főosztály vezetőjét jelöli a Magyar Építésügyi Technológiai Platform, aki az Életminőség fókuszterület munkáját is irányítja.
Kozák Melinda elmondta, eddig számos együttműködési lehetőségre sikerült rátalálni a platform segítségével. Nemrégiben járt például az ÉMI-nél a FEVEC Valenciai Építési Vállalkozók Szövetségének képviselője, aki szintén együttműködési lehetőséget keres EU-s kutatási projektjeihez a magyar cégekkel és egyetemekkel, valamint támogatásáról biztosította Dr. Matolcsy Károly jelölését.
Kozák Melinda kiemelte, az építőipar és az ingatlanfejlesztés területén a K+F+I tevékenységek az utóbbi időszakban kiemelkedő szerephez jutottak. Ez elsősorban annak az eredménye, hogy az új építési technológiák alkalmazása az energiahatékonyságra való törekvés miatt megkerülhetetlen. Magyarországon az energiafelhasználás mintegy 40 százalékát adják az épületek, ezért is fontos, hogy a platform tagjai között van például a Magyar Passzívház Szövetség is. Az innováció minden területét érinti manapság az építőipar, a szoftverektől az anyaggyártási technológiákon át egészen a laboratóriumi kutatásokig. Az ÉMI kifejezetten fontosnak tartja, hogy a gyakorlati munkát végző vállalkozói szektor kapcsolódni tudjon a kutatási központokhoz, az egyetemekhez. Így az Építésügyi Technológiai Platform nemcsak azt tudja elérni, hogy a támogatási programok jó irányba tereljék a kutatásfejlesztést, de azt is, hogy a tudományos munkákon keresztül is előrelépést lehessen elérni e területen.
Amikor Lisszabonban az EU célul tűzte ki, hogy a kontinens versenyképességét számottevően javítani kell, a platformok életre hívása mellett azt is elhatározták, hogy a tagállamokban 2010-re a GDP 3 százalékára kell növelni a K+F tevékenység támogatását. Mindezt a célkitűzések szerint úgy kéne elérni, hogy az állam egyharmados támogatása mellett az ipar kétharmad arányban finanszírozza a K+F tevékenységet. Miközben a platformok megalakultak és működnek szerte Európában, addig a GDP arányos K+F költés minimumát átlagban nem sikerült elérni. Magyarországon nemcsak a támogatások mértékével, de a támogatási arányokkal is probléma van, hiszen az ipar, a vállalkozások döntő hányada nem kellően aktív abban, hogy K+F-re költsön. Kozák Melinda szerint a Magyar Építésügyi Technológiai Platform sikeres működése, együttműködve a többi szektor platformjaival, előmozdíthatja, hogy a K+F előtérbe kerülhessen az országban és a támogatások a megfelelő arányokkal, a megfelelő irányokba jussanak el itthon is a kutatásokra, innovációra.
Kozák Melinda
projektmenedzser
Névjegy:
2002 BME Vegyészmérnöki Kar, vegyészmérnök
2005-2006 ÉMI Kutatási és Vállalkozás-fejlesztési Főosztály
2006-2007 ÉMI Tudományos Igazgatóság
2008- ÉMI Magyar Építésügyi Technológiai Platform Projektiroda
Fókuszterületek és koordinátorai Magyarországon
1. Föld alatti építés: Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége – Barkács Gyula műszaki ügyvivő
2. Városok és építmények: Magyar Ingatlan Tanács – Dr. Sztranyák József elnök
3. Életminőség: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. – Dr. Matolcsy Károly főosztályvezető
4. Építőanyagok: Magyar Építőanyagipari Szövetség – Dr. Pálvölgyi Tamás ügyvezető
5. Hálózatok: COLAS Hungária Kft. – Puchard Zoltán technológiai igazgató
6. Kulturális örökség: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Arnóth Ádám műemlék tanácsadó testületi referens
7. Eljárások és infokommunikációs technológiák: Óbuda-Újlak Zrt. – Horváth György osztályvezető
A Magyar Építésügyi Technológiai Platformba ingyenesen jelentkezni a www.epitesugyiplatform.hu honlapon lehet!