Lapzártánk időpontjáig a Ház nem szavazott a határozatról, ugyanakkor a legtöbben azt várják, hogy a közös beterjesztés egyúttal azt is jelenti, a Gazdasági és Informatikai Bizottság javaslatát elfogadják. Kérdés azonban, hogy a határozathozatal mennyiben segíti az ágazatot. Az összefogás ára ugyanis az volt, hogy a legtöbb és legátütőbb konkrét javaslatokat a Kormánynak nem végrehajtania, hanem csak vizsgálnia kell. Folyosói információk szerint ez annyit jelent majd, hogy a határozat elfogadását követően feláll egy bizottság, amely elkezdi a vizsgálódást, de vélhetően a Kormány részéről majd az a döntés születik, hogy nem támogatnak semmilyen intézkedési javaslatot, ami a költségvetési egyensúlyt veszélyezteti, csökkenti a bevételeket.

Nézzük, mik lehetnének ezek az intézkedések, melyeket a Bizottság szerint sürgősen meg kell hozni? A döntési folyamat felgyorsítása és a pályázati feltételek megváltoztatása egy reálisnak tűnő, de eléggé megfoghatatlan elképzelés, ami egyébként is szerepel a Kormány tervei között. A támogatások megérkezésének időpontja elsősorban attól függ, hogy a magyar költségvetés, mennyiben tudja meghitelezni az európai támogatásokat. Az elvárt garanciák csökkentésében szintén van remény eredményre. A számlák állami faktorálása meglátásunk szerint már egy jóval keményebb dió lesz.

A banki finanszírozást az ötpárti javaslat állami hitelgaranciával pörgetné fel ismételten, sőt még az állami tőkeemelés lehetőségét is felveti. Érdekes, hogy a határozati javaslat a PPP beruházások pénzügyi stabilitásának előmozdítását is megemlíti. Szintén érdekes javaslat, hogy a támogatások összege minimum 5 százalékkal haladja meg a támogatásra kijelölt beruházás áfáját.

És ezek után következnek a vizsgálati javaslatok, ahogy a következő oldalon lévő keretben is látják. A Pénzügyminisztérium első reakciói szerint a vizsgálódás ugyan megindul majd, de arra nem nagyon lehet számítani, hogy bármilyen terhet csökkentenének vagy bármilyen extra kiadást bevállalna a központi büdzsé. Ezzel együtt különösen érdekes az a javaslat, amely a CO2-kvóta kereskedelem bevételeit említi, ugyanis a zöldek éppen most tiltakoznak az ellen, hogy a Kormány egy az egyben a panelprogram forrásait akarja kiváltani ezzel az összeggel és a korábbi bejelentések ellenére talán nem is indítanának újabb felújítási programot a nempanel ingatlanokra. Szintén újszerű javaslat, hogy a közberuházások miatt felértékelődő ingatlanok után adót kéne fizetni.

A határozati javaslat az azonnali intézkedéseken túl rövidtávon megfontolandó (vizsgálandó, gondoskodásra érdemes) pontokat is tartalmaz, mely elsősorban a hatósági eljárások és a szabályozási környezet változását sürgeti. (Pl: A Kormány a hatósági eljárásokra vonatkozóan végezze el az építéshez kapcsolódó hatósági jogszabályok felülvizsgálatát és eljárások teljes körének további gyorsítási lehetőségét, különösen a régészeti és a kisajátítási, szakhatósági eljárásokkal kapcsolatban, valamint készítse elő az építésügyi hatósági feladatellátás államigazgatási szervezetben történő ellátásának jogszabályi alapjait… stb.) Ehhez nagyban hasonlítanak a középtávon megvizsgálandó intézkedések sora is.

A javaslat után várhatóan felálló bizottság működése hosszúnak ígérkezik, ugyanis a határozat utolsó passzusa kimondja: az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy évente számoljon be az Országgyűlésnek az (építőipart és) építési ágazatot és a közvetlenül kapcsolódó (ágazatokat) nemzetgazdasági területeket sújtó recesszió kezelése érdekében megtett és szükséges intézkedésekről és a meghatározott feladatok teljesítéséről.

Konkrét azonnali intézkedési (vizsgálati) javaslatok az építőipar megmentésére:

Az EU fejlesztési forrásaiból megvalósuló beruházásoknál a támogatási döntés, a támogatási szerződés megkötése és a közbeszerzési kiírás közötti idő rövidüljön le.

A közberuházások pályázati kiírásainak optimalizációja:

- Az egységnyi árbevételre jutó társasági adóbefizetés arányában járjanak többletpontok a pályázóknak.

- A foglalkoztatottak számától, átlagbérétől és hátrányos helyzetétől függően járjanak többletpontok a pályázóknak.

- Csak olyan vállalkozás indulhasson a pályázatokon, melynek mérleg szerinti eredménye tartósan pozitív, illetve nincsenek rendezetlen munkaügyi kapcsolatai.

- Az EU fejlesztési forrásokból megvalósuló beruházásoknál a teljesítési garancia maximum 3-, a jóteljesítési garancia maximum 2 százalék lehessen (az érvényben lévő garanciaelvárásokat is csökkentsék).

- A rezsióradíjakat az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal egyetértésben vizsgálják felül és a közbeszerzéseknél tegyék kötelezővé.

- A projektek előtervezéséhez álljon rendelkezésre külön keret.

- Bankok bevonása nélkül az Állam faktorálja az építéshez kapcsolódó számlákat magánberuházásoknál is.

A Kormány vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy miként lehetne…

… a CO2-kvóta értékesítéséből származó bevétel arányos részét átcsoportosítani a Panel Programra és egyéb épületfelújítási programokra.

… a meglévő lakóépületek (lakások) felújítási munkáihoz kapcsolódó áfát átmenetileg lecsökkenteni 5 százalékra, a felújítási költség egy részét (30-35%) a személyi jövedelemadóból felső határ nélkül visszaigényelni, műemlék felújításnál pedig állandó áfa-kedvezményt biztosítani.

…átmeneti időre, bizonyos értékhatárig illetékmenetes az első lakás megszerzése. Építési telkeknél és forgalmazási céllal vásárolt ingatlanoknál miként lehetne meghosszabbítani az illetékmentesség határidejét.

…létrehozni egy Lakás-mobilitási Alapot a fizetésképtelenné váló tulajdonosok lakáshelyzetének megoldására.

…a mobilitás erősítése érdekében megindítani egy bérlakás építési programot a szociális lakásépítés kiemelésével.

…egy építményadó-mentes időszakot bevezetni a felhasználás megkezdéséig, maximum 4 évig.

…a közberuházások után jelentkező értéknövekedés után adót kivetni és abból újabb beruházásokat indítani.

…állami kezességet vállalni a megtérülő, megkezdett, de nem finanszírozott lakásépítésekre.