Az elmúlt évben a takarékok mérlegfőösszege, betét és hitelállománya is nőtt. Az ágazat összesített hitelállománya öt százalékkal bővült, betétállománya csaknem tízzel, míg az ágazati mérlegfőösszegben is nyolc százalékot meghaladó volt a bővülés. A takarékok több mint 90 százalékát tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) az idei évtől szabályozói oldalon vár a további fejlődéshez szükséges lépéseket, de a kkv-hitelezés fellendülésére is számít.
A takarékszövetkezeti szektor mérlegfőösszege 2010-ben több mint nyolc százalékkal, 1733,6 milliárd forintra emelkedett, amihez a hitel, - és a betéti oldal állományainak bővülése is hozzájárult. A szövetkezeti hitelintézetek által nyújtott kölcsönök állománya csaknem öt százalékkal emelkedett tavaly, és megközelítette a 800 milliárd forintot. A betétállomány ennél valamivel nagyobb mértékben, 9 százalékkal tudott nőni 2010-ben, így az év végén már 1445 milliárd forint értékben kezelték a náluk elhelyezett megtakarításokat a takarékok. „A takarékok soha nem törekedtek hirtelen, és gyors növekedésre, ezt a fajta lassú építkezést pedig az elmúlt két év be is igazolta: jobb beágyazottsággal és stabilabb működéssel tudunk tevékenykedni, mint más piaci szereplők.” – mondta el Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője. „Mindig is előnyünkként emlegettük tulajdonosi szerkezetünket, működési modellünket és üzletpolitikánkat, amely például a jóval szerényebb devizakitettségnek köszönhetően sokkal ellenállóbbá tesz minket a globális piaci környezettel szemben.” – tette hozzá.
A takarékok devizahitelezési tevékenysége mindig is óvatos és visszafogott volt, miközben a lakosságnak és a vállalatoknak nyújtott kölcsönök arányára is a kiegyensúlyozottság a jellemző. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a vállalatoknak nyújtott kölcsönök állománya a tavalyi évben több mint tíz százalékkal tudott nőni, amely fontos előjele annak a folyamatosan növekvő aktivitásnak, amely a takarékszövetkezeti szektor vállalati, elsősorban kkv-finanszírozási tevékenységét jellemzi. „Ügyfeleinek csaknem fele vállalkozás, amelyek túlnyomó többsége kkv.” – mondja Varga Antal. „A takarékok pedig a bankrendszer kis- és közepes vállalkozásai Magyarországon; a két szektor jól együtt tud működni, ami abban is megmutatkozik, hogy a takarékok kkv ügyfeleinek fizetési és együttműködési hajlandósága jobb, mint a bankszektor egészében.”- teszi hozzá.
A szektorral kapcsolatos idei várakozások kapcsán az OTSZ ügyvezetője éppen ezt emeli ki: mind az Új Széchenyi Tervnek, mint a kormány egyéb törekvéseinek, mind a vállalkozások igényeinek, mind pedig a takarékok aktivitásának köszönhetően 2011 a kkv-szektor finanszírozásának jelentős felfutását hozhatja, amelyben megkerülhetetlen szereplők lesznek a takarékok.
Mindemellett ugyanakkor az ügyvezető figyelmeztet arra is, hogy a szektor biztonságos működéséhez bizonyos szabályzói módosítások is elengedhetetlenek. Az OTSZ, az intézményvédelmi tagsággal nem rendelkező Jógazda Takarékpénztár felszámolása kapcsán javaslatot tett a felügyeleti szerveknél arra, hogy a takarékoknak a 2003-as eltörlés után újra kötelező legyen a szövetségi, és az ezzel együtt járó intézményvédelmi tagság. Varga Antal szerint egyértelműen kívánatos a kötelező tagság, ez a piaci szereplők érdeke is, hiszen az integráció tagjait egyebek mellett komoly tőkevédelmi program védi.