A magyar föld alatti építés helyzete és lehetőségei
Július 22-én a Magyar Építésügyi Technológiai Platform (MÉTP) Föld alatti építés fókuszterülete és a Magyar Alagútépítő Egyesület (MAE) által közösen rendezett szakmai vitadélutánon a szakma legilletékesebbjei vettek részt, ahol az építésügy Stratégiai Kutatási Tervének megvalósításához készülő Megvalósítási Terv Föld alatti terek innovatív használata című fejezetének megvitatására került sor.
A szakmai vitadélután résztvevőit dr. Bánky Tamás, az ÉMI Nonprofit Kft. tudományos igazgatója köszöntötte, majd a rendezvény levezetését a továbbiakban átadta dr. Horváth Tibornak, a MAE elnökének.
Kozák Melinda, az ÉMI Nonprofit Kft. projektmenedzsere „A föld alatti építés helyzete az Európai és Magyar Építésügyi Technológiai Platformban” címmel prezentációt tartott. Bemutatta az Európai Technológia Platformot, amely egy új szervezeti forma, az ipar kezdeményezésére jött / jön létre, és hatékony keretet biztosít az érdekeltek széles körének együttműködésével a kutatás-fejlesztés és innováció továbbfejlesztéséhez. A MÉTP 2007. szeptember 26-án jött létre, a koordinálási feladatokat az ÉMI vállalta. A magyar Föld alatti építés fókuszterület koordinátora Barkács Gyula (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége). Az Európai Építésügyi Technológiai Platform megküldte tagjainak a legújabb európai uniós pályázati felhívásokat, az erről szóló tájékoztatót az értekezlet résztvevői megkapták.
Bemutatásra került a TUNCONSTRUCT európai uniós projekt, amelynél a 33 projektpartner között magyar szervezet sajnos nem szerepel, célként fogalmazódott meg, hogy a következő ilyen jellegű projektben a magyar szakma képviselői is részt vegyenek.
Ezt követően Fábián Miklós, a föld alatti építés egyik jeles magyar képviselője ismertette a Megvalósítási Terv Föld alatti terek innovatív használata című fejezetét, kiemelve, hogy az infrastruktúra létesítése, üzemeltetése az építőipar feladata, a föld alatti infrastruktúráért a mélyépítőipar felel. Kifejtette, a föld alatti építés számos előnnyel rendelkezik: mérsékli a felszíni zajt, a levegő szennyezését, hulladékok keletkezését, emellett új beépíthető területeket biztosít a felszínen, továbbá újabb környezetbarát energiaforrások feltárásáról is gondoskodik. Értékelve a magyar alagútépítő szakma helyzetét rámutatott, hogy a terület az európai fejlődéssel nem tudta felvenni a versenyt, az egyetemi oktatásban is háttérbe szorult, a vezető pozícióját elvesztette köszönhetően a megfelelő hazai beruházások hiányának. A föld alatti építés nem lehet öncélú, a MÉTP valamennyi fókuszterületével kölcsönhatásban van, illetve a MÉTP hathatós segítségével a szakmának lehetősége lenne behozni technológiai lemaradását. A föld alatti terek fajtáiról beszélve elmondta, távolsági és helyi közlekedés létesítményei mellett (közút, vasút, alagút, aluljáró, metró) jelen vannak a tárolás (pl. mélygarázs), vezetékek és energiatermelés (pl. víztározós erőművek, geotermia) létesítményei is. Kutatási témák, területek kapcsán Fábián Miklós a következőkre mutatott rá: a gépesített alagútépítés mellett a konvencionális technológia is szerepet kap ott, ahol ezt a vonalvezetés és a keresztmetszet megkívánja. A mélyalapozások, speciális mélyépítés (ide tartoznak: a réselés, cölöpözés, talajszilárdítás, horgonyzás stb.) számos jelentős létesítmény megvalósításához járult hozzá a vízépítés, ipari létesítmények építésének és városi közlekedési projektek területén. A hazai K+F+I területén a minőség biztosítására, a folyamatok automatizált dokumentálására és a minőség tanúsítására kell hangsúlyt helyezni. A meglévő föld alatti terek felújítása, újrahasznosítása is időszerű, itt inkább organizációs és projektvezetési megoldásokra szükséges fókuszálni. KKV-k bevonását kiemelt célként definiálta.
Az előadást követő szakmai vitát Prof. Dr. Greschik Gyula, a Magyar Alagútépítő Egyesület tiszteletbeli elnöke moderálta, itt megfogalmazódott, hogy a szakma jövőjét alapvetően meghatározza a kormányzat erre vonatkozó tervei. A fókuszt Magyarországra kell helyezni, úgy, hogy az egyik szemünk az európai fejlesztéseken van.
Dr. Bánky Tamás, az ÉMI Nonprofit Kft. tudományos igazgatója hangsúlyozta, az építésügy Stratégiai Kutatási Terve már elkészült, ennek alapján készül a Megvalósítási Terv, amelyet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a pályázati kiírásoknál figyelembe kíván venni, és a kormányzati döntéselőkészítők rendelkezésére fog bocsátani a jövőbeni nemzeti gazdasági stratégiák kimunkálásához való felhasználás reményében, azok szakmai megalapozottsága és európai szintű, magas színvonala érdekében.
Kozák Melinda
projektmenedzser