Lakáscélú megtakarítások

Rövidtávon, azaz a következő 1-2 éven belül a lakosság 22 százaléka tervez lakáscélú beruházásokat – derül ki a Fundamenta és a Trend-Budapest piackutató közös felméréséből.
Összességében azonban ennél nagyobb azok aránya – a lakosság 32 százaléka –, akiknek van lakáscélra gyűjtött megtakarítása.

A teljes felmérésben a válaszadók 12 százaléka nyilatkozta, hogy ingatlancélra félretett pénzét bankbetétben, 11 százalék lakás-előtakarékossági betétben tartja – ez megegyezik a két piaci szereplő ügyfélszáma alapján számított piaci penetrációval –, míg 6 százalék egyéb értékpapírban, 3 százalék pedig állampapírban gyűjti.

A lakáscélú beruházást tervező 22 százalékon belül azonban magasabb – 17 százalék – azoknak az aránya, akik lakás-előtakarékosság segítségével 1-2 éven belül ingatlan beruházást fontolgatnak. Ugyanakkor még azok 9 százalékának is van lakás-előtakarékossági szerződése, vagy más megtakarítása, akik rövidtávon nem hajtanának végre ingatlancélú beruházásokat.

A lakosság energiatakarékos korszerűsítésekbe fogna

Érezhető, hogy a lakosság most leginkább meglévő ingatlanjaik feljavításában, korszerűsítésében, bővítésében gondolkodik, semmint másikra cserélésében. A megkérdezettek 14 százaléka – ez képviselte a legnagyobb arányt – energiatakarékos beruházást tervez, 5 százalékuk meglévő ingatlanát bővítené, míg 7 százalékuk vásárolna házat vagy lakást, s csupán 2 százalék fogna építkezésbe.

Kor szerint elsősorban a fiatalok szeretnének hasonló munkálatokba fogni, míg a biztosabb egzisztenciával bíró idősebb korcsoportok felé haladva egyre csökkennek az ingatlannal kapcsolatos tervek. A kutatás rámutat, a férfiak magasabb arányban terveznek ingatlancélú beruházásokat, mint a nők.

Érdekes megfigyelni, hogy általánosan az iskolai végzettséggel összefüggésben emelkedik a lakáscélú beruházási kedv. Ez tendenciáját tekintve hasonlóan alakul az energiatakarékos beruházások tekintetében is, azaz minél magasabb iskolai végzettséggel bír a megkérdezett, annál valószínűbb az ilyen jellegű korszerűsítés.

Ugyanakkor a házbővítés éppen ellenkezőleg alakul, ott az alacsonyabban iskolázottak körében valamivel magasabbak az ilyen tervek aránya (6 százalék), mint a középfokú végzettséggel bírók körében (5 százalék), vagy a magasabban iskolázottak esetében (4 százalék).

Érdekes kontraszt, hogy a községekben nagyobb arányban – a válaszadók 25 százaléka – szeretne ingatlancélú beruházásokat indítani, mint Budapesten, ahol a megkérdezettek 19 százalékának vannak ilyen tervei.

Gazdasági régiók szerint – amint az várható volt – Észak-Magyarországon a legcsekélyebb az ilyen szándék, míg Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb.

Tervezett beruházási összeg

A lakáscélú beruházást tervezők között a többség – 72 százalék – kisebb, legfeljebb 3 millió forint összegű beruházásban gondolkodik. Közepes nagyságú összeget szán erre a célra 17 százalék, míg a nagynak tekinthető, 10 millió Ft feletti összeg elköltését a beruházást tervezők csupán 10 százaléka vállalna. (Egy százalék még nem tudja, mennyit költene ingatlanra.)

Hitelfelvételi tervek: óvatos eladósodás

A lakosság 22 százaléka tervez lakáscélú beruházásokat 1-2 éven belül, közülük azonban csak 31 százalékuk akarja ezt kisebb-nagyobb részben hitelfelvételből megoldani (Ez a teljes lakosság csupán 6,7 százaléka.). A lakáscélú beruházást tervezők 57 százaléka elutasítja a hitelfelvételt, 12 százalékuk pedig még nem tudja, felvenne-e kölcsönt tervei megvalósításához.
Azaz a lakossági lakáshitel felvételi kedv még nem tért vissza.

A hitelfelvételben gondolkodók körében a többség a lakáscélú kiadásait csak 50 százalék alatti arányban finanszírozná kölcsönből. A mintában a hitelt felvenni kívánók átlagosan a szükséges összeg 45 százalékát finanszíroznák hitelből. Mindez rámutat, hogy a lakosság finanszírozási terveiben ismét jelentősen szerepet kapott, s korábbiakhoz képest nőtt az önerő szerepe.

Havi törlesztők: minimális vállalások

Azok körében, akik hitelfelvételt is terveznek, többségében – 54 százalékban – csak alacsonyabb havi törlesztőt vállalnának, a közepesnek tekinthető 40-80 ezer forintos sávba 39 százalék esik, e felett csupán 1 százalékuk vállalna terheket, míg 6 százalék még nem tudja, vagy nem válaszolt a kérdésre.

Fundamenta álláspont

Látható, hogy a lakosság jövőbeni terveinél jelentős szerepet játszik – a Fundamenta által az elmúlt években is preferált – energiatakarékos korszerűsítés, amelyre a legalkalmasabb finanszírozási megoldás a lakásszámla. Mint a Társaság korábbi számításaiból kiderült, az energiatakarékos beruházás költsége az állami támogatású lakás-előtakarékossági szerződéssel finanszírozva már középtávon megtérülhet. Ráadásul úgy, hogy közben nem, vagy csupán minimális havi többletterhet kell vállalnia a családoknak, hosszabb távon pedig a beruházás révén jelentős anyagi előnyhöz jutnak. Járulékos haszon, hogy az adott ingatlan piaci értéke is növekszik.
A fentebb közölt felmérésben látható óvatos hitelfelvételi terveket a 2011. január-februári összpiaci (MNB által közölt) hitelezési adatok is visszatükrözik. A Fundamenta egy vonatkozó összehasonlító elemezése kimutatta: míg a hazai lakáshitel piac az említett időszakban 35 százalékkal esett vissza a 2010-es esztendő azonos időszakához képest, addig a Fundamenta a tavaly ilyenkor elértnek mintegy kétszeresére növelte saját hitelei értékesítését ebben az évben.

A Fundamenta álláspontja szerint ennek hátterében a – más piaci finanszírozási konstrukciónál kiszámíthatóbb – lakásszámla termék betét- és hiteloldali előnyei húzódnak meg, amelyet a lakosság a jelenlegi gazdasági helyzetben különösképp előnyben részesít.
Tekintettel arra, hogy mind megtakarítási oldalon – ahol a rendszeres betétbefizetők megkapják a fix állami támogatást, és a hozam kamatadó-mentes –, mind a hiteloldalon, ahol kiszámítható forint alapú, fix kamatozású konstrukciókat kínál a Fundamenta, nagyobb biztonságban érezheti magát a lakosság.

Különösen igaz ez az idén márciusban bevezetett, fix havi törlesztést kínáló, úgynevezett Kiegyensúlyozott számlacsomag esetében.
Azáltal pedig, hogy a lakosság az előtakarékosság keretében részben saját erőből oldja meg lakáscélja finanszírozását, s kevesebb hitelt kell felvennie, jelentősen csökkenti a saját kiszolgáltatottságát és visszaszerzi anyagi önrendelkezését.

A lakosság a devizahitelezés felfutásakor ugyanis jelentős mértékben eladósodott, ugyanakkor egy kiszámíthatatlan konstrukciót választott, e kettős hatás eredményeként pedig a háztartások jelentős hányada elvesztette pénzügyi önrendelkezését.

A Fundamenta mindemellett bízik benne, hogy az adójogszabályok változása következtében felszabaduló szabad jövedelmek egy részét a lakosság öngondoskodásra fordítja.
Így a lakásszámla a jövőben egyik fő pillére lehet, s ekként vezető szerepet tölthet be a lakosság otthonteremtési terveinek megvalósításában.