Első lépésben a keretszabályok egyszerűsítése, a feltételek lazítása és az előtakarékossággal járó állami támogatás emelése várható. De vajon mire számítanak a pénztárak az új rendszerben? Gergely Károllyal, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk.

Mi az a kiinduló állapot, ahol az új támogatási rendszer találkozik a lakástakarékokkal?

Jelenleg nálunk nagyjából 600 ezer szerződés van és versenytársunk is hasonló adatokat közöl. A Fundamentánál erre jön még 50 ezer hitelszerződés, amit az előtakarékoskodás után vagy éppen közben vettek fel ügyfeleink az úgynevezett áthidaló kölcsön segítségével. Adataink szerint egyébként már éves szinten mi kötjük a legtöbb új szerződést.

Ez vajon hány családot, potenciális lakásvásárlót jelent?

Sokan kötnek egy háztartáson belül több szerződést. Nálunk átlagban 1,4 szerződése van egy családnak, tehát a 600 ezer szerződés körülbelül 430 ezer vásárlást vagy felújítást jelenthet a jövőben.

Milyen a törlesztési fegyelme ügyfeleiknek, miután hitelt vesznek fel és mennyire megbízhatóak a vállalt előtakarékosságot illetően?

Az előtakarékossági időszakban a vállalt kötelezettséget az ügyfelek 85 százaléka időre befizeti, míg a hiteleknél csupán 2,5 százalékra tehető a késedelmes törlesztések száma. Információim szerint a gyakorlatban ez az adat a bankoknál 8-10 százalék körül van átlagban. Érdekes, hogy nálunk a válság kirobbanása után sem nőtt a nemfizető ügyfelek részaránya.

Az utóbbi időszakban milyen fontos változásokon ment át a feltételrendszer és milyen jövőbeni módosításokról tudnak jelenleg?

Komoly változás volt az utóbbi években, hogy a 8 éves előtakarékossági időszak után szabadfelhasználásra nem, csak lakáscélra lehet fordítani a megtakarított összeget és az állami támogatást. Négy év után egyébként lakáskölcsön már felvehető, így a megatakarított összeg és az állami támogatás már önrészként funkcionál, míg két év után úgynevezett áthidaló kölcsönt lehet igénybe venni, ha az ügyfélnek pénzre van szüksége, de nem akar a megtakarításához hozzányúlni, ami az állami támogatását elvesztését is jelentené. Az új szabályozásról én is csak annyit hallottam, mint amit a szakmában vélhetően jól ismernek már.

Kezdjük akkor azzal a kormányzati céllal, hogy a lakástakarékokban álló pénzből plusz 300 milliárdot felszabadítanának, így több lakáshitel segíthetné a piac beindítását. Ez technikailag hogyan nézne ki?

Jelenleg a lakástakarékokban álló úgynevezett szabadeszközök 5 százalékát lehet azonnali áthidaló kölcsön nyújtására kiadni, ami elvileg azt jelenti, hogy a pénztár már az előtakarékossági szerződés megkötésének pillanatában adhat kölcsönt ügyfelének. Két év előtakarékosság után már a szabadeszközök 20 százaléka használható ilyen célra. Jelenleg a Fundamenta szabadeszköz állománya, tehát az a pénzösszeg, ami a rendszerben felhalmozódott, eléri a 220 milliárd forintot. Ma tehát elvileg ennek 25 százalékát tudjuk kiadni az ügyfeleknek. Ez a részarány emelkedhet, akár 100 százalékig is, de ez a kormányzat döntési kompetenciájába tartozik.

Azt mondta, hogy elvileg 25 százalékot. Tehát a lakástakarék nincs kötelezve, hogy ki is adja ezt a pénzt?

Távolról sem. Az már a mi döntési kompetenciánk, hogy a bankoknál is szokásos „scoring” után ki kaphat hitelt. Egy épp csak szerződést kötő új ügyfél például aligha vinné át a lécet, viszont ha például egy olyan ügyfélről van szó, aki már korábban bizonyított mondjuk egy 8 éves előtakarékossági szerződéssel és most az új lehetőségek miatt köt egy új szerződést, neki már jó esélye lenne, hogy egyből lakáskölcsönhöz jusson.

A szabályok egyszerűsítése is felmerült, így a közvetlen hozzátartozók lemondhatnának egymás javára a szerződéses összegről. Ez miért lehet fontos?

A gyakorlatban sokszor okozott problémát, hogy egy családon belül úgy kötöttek szerződést vagy szerződéseket, hogy a gyerekek voltak a kedvezményezettek, majd mikor tovább akartak költözni egy nagyobb ingatlanba, nem tudták szabadon és gyorsan felhasználni a szerződéses összeget, mert gyámhatósági bonyodalmak voltak a gyerekek miatt. Ugyanebből az okból kifolyólag felújításra még nehézkesebben lehetett felhasználni a megtakarítást. Sokszor nagykorú családtagok közt is bonyolította a helyzetet ez a kötöttség.

Várható a megatakarításhoz adott állami támogatás növelése is – legalábbis erről már a kormányzat részéről történtek meglehetősen konkrét utalások. Mekkora összegre számíthatunk?

Ezt nem tudom. Mostanában a plusz költségvetési kiadást okozó tételekről szerintem nehéz biztosat mondani. Úgy gondolom, egyébként sem az állami támogatás mértékén van a hangsúly, hanem az előtakarékosságon.

Van esetleg még olyan módosítás, amit Önök első körben szorgalmaznának?

Hasznosnak tartanánk, ha a szerződéses futamidő 8-ról 10 évre emelkedne, tehát két évvel hosszabb időre járna az állami támogatás, így emelkedhetne a szerződéses összeg és a hitel összege is. A mostani átlag 6 millióról, akár 10 millióra is. Ezzel a családok már egy sokkal komolyabb előrelépést tehetnének lakókörnyezetük minőségének javítására.

A konkrétumok ismerete nélkül az már biztosnak látszik, hogy a lakástakarék-pénztárak központi szerepet kapnak az új támogatási rendszerben. Mekkora potenciál van még ebben a piacban, hány családot érhet el az új program a lakástakarékokon keresztül?

Első hallásra az 1,2 millió meglévő szerződés soknak tűnhet, de ha azt nézzük, hogy a hasonló népességű Ausztriában 5-, Csehországban pedig 5.5 millió szerződés él jelenleg, akkor jól látszik, még van hová fejlődnünk. Imént említettem, hogy véleményem szerint nem az állami támogatáson, illetve annak mértékén van a hangsúly, hanem az előtakarékosság intézményének elterjesztésén, ami már inkább egy társadalompolitikai és nem ingatlanpiaci kérdés.

Ekkora fejlődési potenciállal várható, hogy a jelenlegi két pénztár mellé bejönnek újabb versenytársak?

A szabadpiacon minden elképzelhető, ugyanakkor egy lakástakarék-pénztár alapítása és működtetése óriási befektetést igényel, amíg a szerződések száma eléri a megfelelő szintet. A Fundamenta például egy 1500 főből álló értékesítési hálózatot működtet, amit 1800-ra szeretnénk növelni. Munkatársainknak is köszönhetően hitelkihelyezésünk mértéke tavaly 15 százalékkal nőtt és idénre 20 százalékos növekedést tervezünk, ami példátlan a mostani helyzetben. De ez nem menne azok nélkül a ráfordítások nélkül, amit a tulajdonosok az alapítás óta beletettek a cégbe - eddig 12 milliárd körüli összeget, s ennek kamatait nem is számoltam. Mi már tizenhárom éve vagyunk a piacon. Sikerült elérnünk, hogy a lakástakarék szinte egyet jelentsen márkanevünkkel és versenytársunk sem szerénykedhet ismertség terén. Nehéz feladat lenne most bárki számára új szereplőként piacra lépni.