A végtörlesztés során az eddigi hibák okozta károk hatásától még évekig szenvedni fog az ország, mivel a végtörlesztés jelentősen megroppantotta a jogbiztonságot, rontotta a befektetési környezetet - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. "Gyorsan, röviden" című sorozatának legfrissebb, "Tájkép végtörlesztés után" cikkében.
Az árfolyamgát érvényesülésének meghosszabbítása és a kamatterhek banki-állami átvállalása sokak helyzetén javíthat majd - írja a GKI. Azonban a részben éppen a végtörlesztés intézménye okozta befektetői bizalom- és forráshiány miatt recesszióba süllyedő magyar gazdaságban - a reálkeresetek csökkenése és a foglalkoztatás romlása következtében - sok adós helyzete kritikussá válhat.
Ez a devizahitelüket forinthitellel kiváltókat is súlyosan érintheti, miként a családi kölcsönök okozta terheket viselőket is. A bankok és az állam összesen mintegy 330 milliárd forintos kiadása azoknak segített, akik e nélkül is talpon maradtak volna, miközben a segítségre szorulók problémája csak súlyosbodott. Ebből az irdatlan összegből és a bankok által képzett céltartalékból akár az összes bedőlt hiteles problémáját meg lehetett volna oldani.
A devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztési lehetőségének lezárulásával párhuzamosan egy szakértői anyag is készült a devizahitelezés elterjedéséért viselt felelősséget vizsgáló országgyűlési albizottság számára. Ez nem bűnbak-keresésre, hanem szakmai elemzésre, a tanulságok levonására koncentrált, s ennek keretében egyaránt kiemelte a kockázatok felfogására képtelen lakosság, a hitelezésben, illetve az ennek révén elérhető növekedésben egyoldalúan érdekelt bankok és kormányzat, a forintot túlerősítő jegybank valamint az erőtlen bankfelügyelet felelősségét - olvasható a GKI cikkében.