- Mi azt tapasztalatuk, hogy az idei év is beleillett abba a csökkenő tendenciába, ami immár négy hosszú esztendeje tart.

- Ezek szerint nem volt látványos visszaesés a válság miatt?

- Alapvetően mások a prioritások, mint korábban voltak. Az új lakásoknál manapság nehéz megbízható módon együttdolgozni a beruházókkal és azok bankjaival. Mi több megállapodást is felmondtunk, a megmaradtak többségénél pedig a beruházók mögötti külföldi bankok tartották vissza a kifizetéseket. Ennek végeredménye nálam is az elbocsátás volt. És a tanulságok? Más nemzeteknél a szakma a lokálpatriotizmus és nemzeti érdekek legfőbb képviselője. Miért nem lehet követelni a politikától az erre specializált magyar bankok létrehozását?
Talán attól félünk, hogy igen jelentős extraprofit fog hazánkban maradni? Nem kapunk kellő érdekérvényesítő képviseletet. Vajon a mostani gazdasági válság mennyivel másabb lenne, ha az ingatlanosok annak idején ki mertek volna menni az utcára, hogy követeljék érdekeiket? Most sem késő! Másik probléma, hogy a nagy külföldi médiavállalkozások egyik, úgymond gyarmati technikája, hogy áraikkal jelentős pénzt visznek ki az országból, ezért a hirdetés költsége sem csökkent. A mi balgaságunk, hogy képtelenek vagyunk saját szakmai ingatlanos portált létrehozni! Ehelyette gazdagodnak a külföldi médiavállalkozások!

- Akkor a forgalommal nincs gond?

Minden szegmensben vagy részterületen vannak tranzakciók. Én a problémát abban látom, hogy az értékesítéssel foglalkozó kollégák túlnyomó többsége nem nőtt fel a feladathoz
Kifogásolható öltözködés, modor, helyismereti és történelmi tudáshiánya, nem megfelelő ügyfélkapcsolat, rossz értékesítési technikák, reklámok és sorolhatnám!
Felháborítónak tartom, hogy sokan azt hiszik, napi két-három óra munkából meg lehet élni.
Az ingatlanosok többsége most a válság idején sem ismeri a napi nyolc óra munkát és nincs érett munkaszocializációja. Nem ismeri az önképzést, a megváltozott igényekhez való alkalmazkodást, a változás képességét! Ha mindez megvan, akkor nem csapja földhöz az embert a válság, amit persze súlyosbít szervezetlen gyengeségünk. Ha mások is szükségét érzik a gazdasági szemléletváltás és érdekérvényesítés új alapokra helyezésének, én biztos, hogy támogatni fogom!