Az IFK tagjai eddig Budapesten nagyságrendileg 6 milliárd euró értékben építetett lakásokat, kereskedelmi központokat, bérirodákat és logisztikai központokat Budapesten. Mint Földi Tibor elmondta, ez a hatalmas volumenű fejlesztés adja számukra az alapot, hogy koncepcionális és gyakorlati javaslatokat is tegyenek az új kormányzat felé.

A jelenlegi helyzetet jól jellemzi, hogy míg 2005 végén Budapesten 16 ezer új lakást kínáltak eladásra, addig 2009-ben ez 6 ezer alá csökkent. Ebből az állományból 5 évvel ezelőtt 10 ezret lehetett eladni, tavaly csak 1800 darabot. Idén az első félévben mindössze 700 új lakás került a kínálatba, de a mostani értékesítési ütemben így is csak 38 hónap múlva fogyna el a mostani készlet.

2005-ben az eladásra kínált lakások 15 százaléka volt kulcsrakész, 2009-ben már a 66 százaléka.

Ma jellemzően 20 millió alatt keresnek lakást a vevőjelöltek, csupán 10 százalék érdeklődik 30 millió feletti lakóingatlanok iránt.

A trendek tükrében Földi Tibor kiemelte, ha nem változik semmi, akkor jövőre Budapesten 5 ezer alatt lesz a használatba vett lakások száma, ami továbbra is csökkenő költségvetési bevételeket és továbbra is növekvő munkanélküliséget fog eredményezni.

Ennek a helyzetnek a megelőzésére Földi Tibor az IFK elvárásait a következő főbb pontokba foglalta össze:

A fejlesztők összehangolt fiskális, monetáris politikát várnak el a kormányzattól, hogy a forintkamat csökkenjen, hiszen a devizahitelek eltörlésével nem maradt megfizethető hitel a piacon. Másik megoldás lehet az euró gyors bevezetése, illetve az ERM II-be való belépés egy nagyon feszes gazdaságpolitikával.

Fontos lenne az egységes kommunikáció.

Az IFK tagjai azt is üdvözölnék, ha visszajönne a kamattámogatás. Ma egy átlagos lakás árának 30 százaléka kerül az államhoz az IFK szerint, ami 7 millió forintot jelent nagyjából. Ha ennek a felét egyes vásárlók visszakapnák, akkor 6 százalékos THM-mel juthatnának hitelhez. Földi Tibor megemlített, hogy például Romániában még mindig él ez a rendszer.

Szintén elvárása a fejlesztőknek, hogy ők is kaphassanak támogatást energiatakarékossági címszó alatt, hiszen gépészetileg eleve jó minőségű épületek kerülnek ki kezeik alól. Különösképp akkor igényelnék a támogatást a fejlesztők is, ha egy korszerűtlen épület elbontásával építenek egy új házat.

Földi Tibor kiemelte, van Magyarországon piaci alapon működő bérlakáspiac, így az államnak kizárólag a szociális alapon bérelhető ingatlanokra kéne koncentrálnia úgy, hogy ezt vagy az önkormányzat vagy az állam hajtja végre és nem vonnak be beruházóként olyan magántulajdonost, aki alapvetően profitra törekszik. Ezzel olcsóbbá válna a rendszer.

Az úgynevezett ingyenes, tehát egy fillérbe sem kerülő IFK javaslatok a jogszabályokat érintik.

Földi Tibor néhány abszurd példán keresztül hívta fel a figyelmet a problémákra:
A társasházi törvény módosításával egy jogerős építési engedély megszerzése az átlag 1 hónapról 6 hónapra emelkedett.
Az OTÉK hatályos előírása szerint egy új házban épített szociális bérlakáshoz az épületen belül kialakított garázs kell.
Az iparűzési adó a teljes bevétel 2 százalékával sújtja a beruházókat.
A közterületen elvégzett közhasznú felújítások után a fejlesztő nem igényelheti vissza az áfát.
A fedezetkezelő intézménye a gyakorlatban alkalmazhatatlan.

Földi Tibor partnerséget ajánlott és hangsúlyozta, az IFK-nak konkrét, törvényhelyre lebontott javaslatai vannak. Legfőbb céljuk, hogy jogszabályi akadályok nélkül és kiszámíthatóan tudjanak hozzájárulni az épített környezet minőségének javításához.