Blogspoton indított blogjában Joav Blum a legbrutálisabb lejárató kampánynak nevezi az ellene felhozott vádakat, melyek kapcsán „igen nagyszámú hamis állítás és közlemény hangzott el”.
„A kialakult helyzetben nem engedhetem meg, hogy hallgassak” – írja az izraeli üzletember, aki 25 éves üzleti tevékenysége során, saját bevallása szerint, még sehol és soha nem keveredett bele semmiféle botrányba, mindig betartotta „az etika és tisztesség legmagasabb szintű követelményeit”.

„Biztos vagyok benne, hogy a magyar közvélemény meg fogja érteni, hogy felelőtlen emberek politikai céljaik érdekében arra vetemedtek, hogy az én személyemben egy olyan magyar állampolgár becsületét és jó hírnevét tegyék tönkre, akiről tudják, hogy egyáltalán semmiféle törvénybe ütköző cselekedetet nem követett el. Ezzel egyidőben tönkretették a King's City beruházást is, amely 1 milliárd Eurót hozott volna Magyarországnak” – írja Joav Blum és blogjában közli, hogy milyen is lett volna ez a milliárdos álom.

A konkrét vádakat illetően Joav Blum kifejti: „Mindent, amit tettem – ideértve az Sukorói csereszerződés megkötését is a Magyar Állammal – jó szándékkal, rejtett megfontolások nélkül, és a jogszabályokat betartva tettem.”

A bejelentett lakcímmel kapcsolatos vádat - miszerint magánokirat hamisítást követett el azzal, hogy Sukorón bejelentkezett, de nem lakott ott - az üzletember abszurdnak nevezi, hiszen Magyarországon „többszáz ezren” nem bejelentett lakcímükön laknak, „mégsem szembesülnek büntetőeljárással emiatt”. Ebben az ügyben Joav Blum Alkotmánybírósághoz kíván fordulni.
A King’s City beruházást összefogó izraeli-magyar állampolgárságú üzletember megerősíti azt a korábbi hivatkozást, hogy egészségügyi állapota miatt nem tud Magyarországra jönni, de amint jobban lesz – ígéri blogjában – visszatér és személyesen védi meg igazát.
„Minden erőmmel és valamennyi lehetséges jogi eszközzel küzdeni fogok minden alaptalan gyanúsítás ellen a magyar jogrendszer, valamint a nemzetközi és az európai intézményrendszer segítségével is.”

Sukoró dióhéjban:

Először 2009 februárjában hallhatott a közvélemény a sukorói projektről. Egy befektetőcsoport 400 milliárdos beruházásban akart 2013-ra egy részben szerencsejátékra építő turisztikai központot létrehozni a Velencei-tó mellett, egy 70 hektáros területen. A telket, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009. szeptemberi vizsgálata szerint úgy szerezte meg a befektetőcsoport, hogy az államot 740 milliós kár érte, ezért még az előző kormány pénzügyminisztere kezdeményezte a telekcsere semmissé tételét. A telekcsere történetének kezdete, hogy a befektető Pest megyei telkét az állam útépítésre akarta kisajátítani, amiért vagy pénzt, vagy cseretelket kérhetett a tulajdonos. A cseretelket a tulajdonos ott kérheti, ahol bejelentetett lakcíme van, ami ebben az esetben épp Sukorón volt. A Budapesthez közeli 183 hektáros gyümölcsöst 787 millióra értékelték, a sukorói 70 hektárt kicsivel több, mint egymilliárdra, ezért a befektető majd 300 millió forintos különbözetet fizetett a kincstárba. Csakhogy az ÁSZ vizsgálata szerint az államnak csupán 40 ”milliónyi” telekre lett volna szüksége Pest megyében az útépítéshez, így állapították meg a 740 milliós kárt. Ráadásul később a bíróság azt is megállapította, hogy a befektető csak névleg jelentkezett be Sukorón, hogy a telekcsere létrejöhessen – ez a magánokirat hamisítással kapcsolatos vád.