Az ÉVOSZ közleménye:
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a tagszervezeteitől kapott információk alapján az üzleti év zárásaként hagyományosan mérleget von és kitekintést tesz a 2012 évre.

Egy évvel ezelőtt, mára már mondhatjuk, hogy túlzott optimizmussal, mind a gazdaságkutatók, mind pedig a szakmai szervezetek 2011 évre az építési ágazat teljesítmény zsugorodásának megállását, 2-3%-os bővülést prognosztizáltak. Évközben módosultak az előrejelzések, de az élet felülírta a legpesszimistább várakozást is. Az ÉVOSZ az ágazat éves teljesítményének 8-10% közötti csökkenését várta, ami 10-12% közötti mínusz lesz a cégek jelzéseit összesítve. Ennek eredményeként az országos építés-szerelési tevékenység értéke 1.700 milliárd Ft körül várható. Az ágazati recesszió előtti utolsó évhez, 2006 évhez viszonyítva, összehasonlító árakon ez mintegy 45%-os termelés visszaesést jelent. A termelés visszaesés – eltérő módon – valamennyi építmény főcsoportra jellemző, de eltérő mozgást mutat.

A mélyépítés területén a recesszió csak 2009 év elejétől volt érzékelhető az állami és egyéb közösségi megrendelések kedvező hatására (autópálya, hidak, környezetvédelmi beruházások, metró, stb.) a mélyépítés, infrastruktúra építés területén dolgozó cégeknél rövidebb ciklusú a recesszió. 2010-2011 évben viszont már a mélyépítés, infrastruktúraépítés is erőteljes csökkenést mutat. A magasépítési, szak- és szerelőipari főcsoportban elhúzódó és az ágazati átlagot meghaladó a recesszió, melynek hatását az is felerősíti, hogy ezen a területen nagyszámú közép- és mikro vállalkozás érintett. Az elhúzódó építési piaci válság legnagyobb vesztesei a lakásépítő vállalkozások, akik az elmúlt öt évben a piacuk 70%.-át elveszítették. Az építőipari árak az elmúlt öt év egyikében sem érték el az infláció mértékét. 2011 évben mindössze 2,5%-os építőipari áremelés várható. Az építőipari cégek évek óta csak részlegesen tudják továbbhárítani az inflációs hatásokat a végső fogyasztóra. Az alacsony vállalási árak eredményeként 2011-re az ágazat árbevétel arányos jövedelmezősége „0” lesz. Nyilvánvaló, hogy ez a cégek tömeges megszűnéséhez vezet. 2011 év egészében mintegy 5.000 vállalkozás fog megszűnni.

Az elmúlt 5 év alatt, mintegy 70.000 fővel csökkent az építőiparban legálisan foglalkoztatottak száma és erőteljesen növekedett a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya.

A kereslet drasztikus csökkenésének várható velejárója az ágazat 2012 év végéig tartó, hat szűk esztendője. A magyarországi építőipari termelés zuhanása az Európai Unió piacán is a legnagyobb. A KSH adatait áttekintve megállapítható, hogy az EU országok építőipari termelési indexei nagy szóródást mutatnak. 2005 évet bázisul véve Németország 130%-on, Lengyelország 174%-on, Románia 138%-on, Szlovákia 111%-on, Csehország100%-on, Franciaország 96%-on, Szlovénia 85%-on, Portugália 71%-on, Magyarország 65%-on, állt 2011. március hó végén. Mindez oly módon ment végbe, hogy több ország túl van az építéspiaci recesszió mély pontján. A belga, az osztrák, a lengyel a német, a francia piac élénkülést mutat, az olasz, portugál és szlovák piac csökkenése megállt, a szlovén, román és magyar építési piac tovább zsugorodik.

A gazdasági válság, a nehéz piaci helyzet eredményeként a bankrendszer hitelezési összerándulása következtében számos cég működési- és projekt finanszírozása lehetetlenült el. Számításaink szerint a gazdasági válság következtében, országosan körülbelül 3.000 milliárd Ft értékű lehet azon építési beruházási volumen, ami az elmúlt három évben elhalasztódott, elmaradt. (Korábban előkészített, elkezdett,  de megrekedt ingatlanfejlesztések halasztott –kiemelt beruházások, önerő-szűkössé vált önkormányzati fejlesztések).

A magyar építési piac elhúzódó recessziójának természetes velejárója számos negatív folyamat. Tradicionálisan több évtizede sikerrel működő cégek tönkremenetele, vállalati szervezeti, szakmai- és beszállítói rendszerek szétesése, a lánctartozás magas szinten történő állandósulása, 400 milliárd Ft-os nagyságrendű újratermelődése, az irreálisan alacsony áron történő vállalkozások számos negatív hatása érvényesül.

Az építési piacon 5 éve meglévő és mélyülő recesszió méretnagyságtól függetlenül a feketegazdaság felé tolja a vállalkozásokat. A beszűkült és tovább szűkülő piaci lehetőségek nem eredményezik az üzleti folyamatok tisztulását. Az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötések következtében 2011 évben tovább nyílt az építőipari ár-érték olló. Ennek következménye, az adott létesítmény műszaki tartalmának folyamatos módosítása, ehhez párosuló szerződésmódosítások kuszasága, a valós műszaki teljesítések el nem fogadása, a jogos számlázások blokkolása, a lánctartozások állandósulása. 2011 évben uralkodó piaci jelenséggé vált az uniós forrás részek kifizetésének mérhetetlen elhúzódása. A kivitelezők hónapokon keresztül előfinanszírozzák a támogatási összegek kifizetését ellenőrző bürokrácia idejét, a felkészületlen kedvezményezettek hozzá nem értő elszámolási, jelentési hiányosságaiból fakadó időszakokat. Az átadott műszaki ütemektől féléves távlatokba csúsznak el a pénzügyi ütemek.

2011 év pozitív fejleményeként lehet értékelni:

● Az új Közbeszerzési Törvény elfogadását, ami teret nyitott az építési-beruházási célú közbeszerzések végrehajtási rendeleteinek készítéséhez, ahol igyekszünk érvényesíteni a több éve összerendezett javaslatainkat (alvállalkozók kifizetése, fizetési határidők, irreálisan alacsony ár kezelése, stb.)

● Az épületek energiatakarékos felújítását szolgáló program és az otthonteremtési program elindulása

2011 év súlyponti problémái:

Az építési ágazatot sújtó problémák nagy többségénél előrelépés helyett a nehézségek súlyosbodása tapasztalható.

● Az ágazatban lévő vállalkozások rendkívül rossz jövedelmezősége és likviditási helyzete miatt a banki szektor nem, vagy csak magas felárral finanszírozza az építőipari cégek nagy többségét.

● A közbeszerzéseknél az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés negatív következményeiért való megrendelői felelősség területén –személyi és szervezeti felelősség – előrelépés nincs.

● A gazdasági perrendtartás újragondolása nélkül nem lehet eredményesen fellépni a gazdasági perek elhúzódása ellen. 2011 évben tovább szaporodott a rosszhiszemű pervitelek száma.

● Az uniós forrásból is finanszírozott munkáknál továbbra is jellemző a rendkívül alacsony előleg és a teljesítések ellenértékére, kifizetésekre való féléves várakozás.

● A lakásépítő cégek további piacvesztését 2011 évben nem tudta lassítani az otthonteremtési program, mivel egyelőre csak nagyon alacsony összeget tud a Kormány a program mögé tenni, valamint az elő takarékosságnak is időszükséglete van.

● Tovább szűkíti az építőipari megrendeléseket a 2012. január 1-től hatályos „pláza építési stopp”.

● A recesszió elfedi az építőipari szakképzés és továbbképzés problémáit. Az építési vállalkozók a szakképzési feladatok jelentős részének gazdasági kamarákhoz való átkerülésétől sokat remél.

● Az építési, hatósági eljárások további egyszerűsítése elengedhetetlen. Erre az ÉVOSZ- és társszervezetek rengeteg javaslatot tettek, kérdés, hogy a jogalkotó mihez kezd ezekkel a javaslatokkal. Egyelőre az látszik, hogy több minisztériumban helyenként fölösleges párhuzamosságok mellett, bizottságokban folyik a szakértői munka, a javaslatok feldolgozása.

A 2012 évi várakozások az építőiparban meglehetősen befolyásoltak az ismert rendelésállomány, a megkötött szerződések volumene alapján.
Az ágazat rendelésállománya, az ÉVOSZ számításai szerint, ez év végén 40%-al lesz kisebb, mint 2010. december végén volt. Ez azt vetíti előre, hogy 2012 év egészében biztos, hogy tovább csökken a termelési volumen és érték. Az ÉVOSZ várakozásai szerint az országos építés-szerelés értékének 2012 évben további 5-6%-os csökkenése várható. Ez a csökkenés nagyobb értéket is felvehet, ha a Kormány 2012 évi évközi intézkedéssel (átcsoportosítással vagy a költségvetési tartalék terhére) nem tud további forrásokat rendelni az otthonteremtési program, a Kórház program, vagy az oktatási létesítmények korszerűsítését szolgáló program és egyéb feladatok mögé.

Az építési vállalkozások – az anyagipar és az ingatlanfejlesztési vállalkozásokkal egyetértésben - arra számítanak, hogy a vonzó magyarországi befektetések céljából és a gazdaság egyéb módon történő élénkítésére operatív kormányprogram készül, ami 2012 II. félévében ma még nem látható építési-beruházási megrendeléseket is eredményezhet.

A lakáspiac érdemleges élénkülésének 2012 I. félévben biztosan nincs realitása. A devizahitelesek kormányzati megsegítése u.n. kényszer mobilitást hozhat a lakáspiacon, ahol minden tulajdonos váltás kis értékű lakás felújítási korszerűsítési feladatot eredményezhet, ami elsősorban a mikro- és kisvállalkozások számára jelenthet munkát. A lakossági elő takarékosság, a lakáskasszák és bankok hitelkonstrukciói, a munkáltatók és önkormányzatok finanszírozási kedvezményei és a költségvetési források együttes kezelése fizetőképes keresletet generálhat 2012 év második felétől az energiatakarékos felújításoknál és az otthonteremtésben. A 2012 év lehet a lakásépítési mélypont. Az ÉVOSZ szerint, az új építésű lakások száma 15-16 ezer átadott lakásszám között várható.

Az ágazat szervezeti struktúrájában 2012 évben sem várható érdemi változás. A vállalkozások nagy száma, mintegy 97 ezres kör lesz a jellemző, amelyen belül a nem működő szervezetek részarányának növekedése várható. Az ÉVOSZ prognózisa szerint ez 15-16 ezerre lesz tehető. Az „alvó cégek” a piaci recesszió túlélésének eszközei, azaz a csődbemenő cégek helyébe gyorsan beléptethető, alvó vállalkozások statisztikai jelenlétéről van szó.

Az építőiparban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2011 év végére 155 ezer Ft/hó körül várható, ami jelentősen elmarad a nemzetgazdasági átlagtól és még inkább a versenyszférától. Félő, hogy a versenyszférához viszonyítható olló 2012 évben tovább nyílik. Erre abból lehet következtetni, hogy más ágazatokban 4-7%-os béremeléseket tudnak elképzelni a vállalkozások az MGYOSZ felmérése szerint, az építőipari ágazatban pedig 0-3 %-ot.