Eddig körülbelül mennyi átalakítást, felújítást élt meg?

Már nem is tudom hányat! Valahogy az életkörülmények mindig úgy hozták, hogy újabb és újabb építkezésekbe kellett belevágnom, hol Budapesten, hol Érden, de még Pécsett is. Ellentétben azokkal, akik ugyanezt gazdasági megfontolásból teszik, az én esetemben egyszerű, prózai oka volt ennek: folyamatosan szűknek bizonyult az éppen aktuális ingatlan, hol egy gyermekszületés miatt, hol azért, mert magunkhoz vettük a nagyszülőket is. Aztán egy válás után, egy új család megalapításakor gyakorlatilag az élet ismételte önmagát, kezdődhetett újból az építkezés.

Ne szaladjunk ennyire előre… Mesélne először budapesti „beruházásairól”?

Ifjú éveimet a nyolcadik kerület központjában, a Corvin-közben, egy szép, polgári lakásban töltöttem, majd tizennyolc évesen az Állami Balettintézet elvégzése után, kikerültem ösztöndíjasként az egykori Szovjetunióba egy évre, ahonnan hazatérve az első lakásomat Zuglóban, az Örs vezér téri panelrengetegben vásároltam meg. Szerencsém volt ezzel a két és félszobás panellakással, nehezen jutottam hozzá, viszont amikor pár évvel később eladtam, azt már dupla áron sikerült! Ez volt az első ingatlan, melynél szembesültünk azzal a problémával, hogy kinőttük!

Mi volt a következő állomás?

Annak ellenére, hogy pesti aszfaltbetyárként nőttem fel, őseim földműves vénája már jelzett a szervezetemnek, így mindenképpen kertes, zöld környezetbe szerettem volna már költözni. A legjobb megoldást találtuk meg: négyen, családos barátok összeálltunk és egy második kerületi üres telken felhúztunk egy négylakásos társasházat. Persze egy idő után ettől is meg kellett válni, csak hogy következhessen egy újabb beruházás szintén a második kerületben, a Kapy úton.

Várjon, kitalálom a következő építkezés haszonélvezőjét: az időközben felcseperedett Krisztina lánya részére kezdett egy újabb építkezésbe!

Eltalálta. A szülő kötelessége legjobb tudása szerint segíteni a gyermekét. Az eddigiekhez hasonlóan, természetesen most sem egy már teljesen felújított, elkészült ingatlant vásároltunk, hanem egy félkész ikerház befejezésére vállalkoztunk, mely szép lassan, a rendelkezésre álló szabadidő és a pénztárca vastagságának eredményeképp, viszonylag hosszabb idő alatt készült el.

De Ön maradt a Kapy úton?

Nem. A munkám Pécsre szólított, ahol a Pécsi Balett igazgatói posztját töltöttem be, így a Mecsek határolta városban is berendezkedtem egy hosszabb időszakra. Természetesen egy újabb beruházással. Majd ezt követően az Operaházba való visszatérésem, és egy Érden megalapozott új házasság ismét egy új otthon kialakítására kötelezett.

Az emberek nagy többsége inkább ódzkodik az építkezéssel járó kellemetlenségektől, de úgy látom, ezek Önt egyáltalán nem zavarják! Miért döntött folyamatosan az építkezés mellett?

Először is, sokkal gazdaságosabban lehet hozzájutni egy üres telekhez, vagy egy szerkezetkész ingatlanhoz, és a kivitelezés is az ember saját ízlése szerint történik. Természetesen szakember segítségével épültek fel az ingatlanok, de nagyon sok saját gondolattal. Szeretem a nagy tereket, a tágas amerikai konyhás nappalikat, ahol egyrészt kényelmesen főzhet az ember, akár egy nagyobb társaság részére is, s közben persze a beszélgetésből sincs kirekesztve. Ugyancsak fontos szempont számomra, hogy átlátható, jó elrendezésű legyen egy ingatlan, s a hozzá tartozó kert is pontosan csak akkora méretű legyen, melynek karbantartása még nem okoz nehézséget, de minden olyan kellék, mely a kényelmes kikapcsolódást biztosítja, elfér benne. Egy medence, egy kerti bográcshely vagy grillező, szépen ápolt, füvesített kert és egy-két rózsabokor bőven elegendő ahhoz, hogy az ember kipihenje egy kicsit magát. Azt hiszem, kell egy bizonyos érettség, hogy a fűnyírás és a többi kerti munka befejezése után, kellemesen elfáradva, de mégis jó érzéssel, büszkén nézzünk a végeredményre.

Hol lakik most?

Sajnos nemrég a családi helyzetemben ismét történt egy fordulat, ami azt eredményezte, hogy jelenleg a III. kerületben lakom egy újépítésű társasház másfél szobás, teraszos lakásában és bevallom őszintén, most nagyon hiányzik a kert, az a természet közeli állapot, melyben az elmúlt évtizedekben éltem.

Azért gondolom, ez is zöldövezeti ingatlan…

Igen. Nem szívesen költöznék már egy forgalmas, bérházakkal beépített területre, egy perspektíva nélküli, nyomasztó udvari lakásba, vagy egy forgalomra néző zajos ingatlanba. Mostani 40 négyzetméteres lakhelyem a kerület peremén, a Csillaghegyi strand fölött helyezkedik el, teljes panorámával az egész városra. Tulajdonképpen csak egy amerikai konyhás nappaliból, hálóból és egy fürdőszobából áll, de a hozzá tartozó, viszonylag nagyméretű, panorámás terasz kibővíti egy kicsit. Ez a nagy, belátható terek iránti vágyam, biztos, hogy a munkámból is ered, hiszen a táncművészek mindig is nagy belmagasságú, méretes színpadokon mozogtak, széles mozdulatokkal, helyet igénylő koreográfiákkal.

Ez a mostani csak átmeneti állapot?

Nagyon remélem, hogy csak az. A vágyam egy újabb kertes ház, illetve azzal is kibékülnék, ha itt a fővárosban hozzájutnék egy élhető lakterű lakáshoz – akár kertkapcsolatoshoz. Emellett jó lenne valahol az agglomerációban lenne egy kis kellemes hangulatú parasztház, ahol a már régóta tervezett könyvírásba is belevághatnék. Ha most módomban állna, elnézve a csökkenő árakat, már csak gazdasági megfontolásból is vásárolnék ingatlanokat. A környező országok nagyvárosaihoz képest, akár Bécs, Pozsony vagy Ukrajna ingatlanárait nézve, itthon most jóval kedvezőbb áron szerezhetőek meg ingatlanok, melyek értéke az euró bevezetésével – ami remélhetőleg a többi tagállam befektetői rétegét is idevonzza Magyarországra, - stabilizálódik majd. Érdemes lenne most ingatlanba fektetni és kivárni azt a pár évet, amíg emelkednek az árak.

A közeljövőben akkor nem lesz újabb beruházás?

Nem, de talán nem is baj, hogy most nem foglalkozom ingatlanügyekkel, hiszen jelenleg minden energiámat a világ egyik legnívósabb balettegyüttesének irányítására fordítom, akikkel nemrég mutattuk be a Karamazov testvéreket, illetve készülünk az évad második felére is. Az Operaház balett igazgatói posztjának újbóli megpályázásához készült anyagom összeállítása is elég sok időmet vette igénybe, ezért most az ingatlanpiacnak még egy kis időt ki kell bírnia nélkülem.