Táblázatok és grafikonok forrás: KSH

Az eladott lakások száma negyedévenként számottevő ingadozásokat mutat, ezek részben szezonális, részben szabályozási okokhoz köthetők. 2009 második negyedévében a lakásépítési támogatás megszűnése miatt előrehoztak vásárlásokat, ami mind a használt, mind az új lakások forgalmában átmeneti megugrást eredményezett.

2010 első negyedévében a használtlakás-forgalomban kisebb növekedést okozott az illetékszabályok változása, ami miatt a nagyobb értékű lakások tulajdonosai 2010-re halasztották a szerződések megkötését.

+előrejlezés

Az új lakások piacán az összetételhatástól megtisztított árváltozás indexe 2009 második negyedévétől kezdett csökkenni, és a harmadik negyedévre a bázisidőszaki szint alá került. 2010 második negyedévében minimális áremelkedés után további, a megelőzőnél jóval erőteljesebb esés következett be, így 2010 végén az új lakások tiszta átlagára 6 százalékkal maradt el a 2007. első negyedévitől. 2011 első negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva 2,2 százalékos emelkedés látszik, ezt azonban továbbra is rendkívül alacsony tranzakciószám (700 eladott lakás) kíséri.

A használt lakások árának visszaesése már korábban, 2008 negyedik negyedévében megkezdődött, és 2009 harmadik negyedévére a használt lakások ára is a 2007-es szint alá csökkent. 2010 első negyedévében átmenetileg kisebb áremelkedés mutatható ki, ekkor a megelőző negyedévhez képest 3 százalékos a tiszta árnövekedés. A második negyedévben kisebb visszaesés, majd minimális mértékű növekedés mutatkozik, azonban az index végig a 2009. végi mélypont fölött marad. 2011 első negyedévének előzetes adatai újabb kismértékű, 0,3 százalékos emelkedést mutatnak.

+előrejlezés

2010-ben a 3151 magyarországi település közül 262-ben egyáltalán nem adtak el lakást, további ezer településen csak 1–3 értékesítés történt.
Ebben az évben országos átlagban a lakások 2,1 százaléka cserélt gazdát, ennél Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon volt magasabb a forgalom (2,6, illetve 2,3%). Az eladott lakások aránya Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (1,5, illetve 1,6%).

2010-ben az új lakások 85 százalékát Budapesten, a budapesti agglomerációban, vagy a megyeszékhelyeken adták el (2009-ben ugyanez az arány 78% volt). Egy új lakás átlagosan 16,4 millió forintért kelt el. Az új lakások fajlagos árának országos átlaga 282 Ft/m2, Budapesten 350 ezer Ft/m2 volt. Vidéken az új lakások ára jelentősen alacsonyabb, területi különbségei pedig mérsékeltebbek: a régiós átlagok 205 és 250 ezer Ft/m2 között szóródnak.

A piacra kerülő használt lakások átlagos ára 2009-hez képest kissé nőtt, 10,1-ről 10,6 millió forintra. A fajlagos átlagár 153-ról 160 ezer Ft/m2-re emelkedett. A budapesti árszínvonal másfélszerese a megyeszékhelyekének (1,6) és több, mint háromszorosa (3,4) községekének. A megyeszékhelyek között 2010-ben Székesfehérváron, Győrben és Debrecenben voltak az árak legmagasabbak (175-178 ezer Ft/m2) és Salgótarjánban a legalacsonyabbak (93 ezer Ft/m2).

A budapesti kerületek rangsorában a II., XII., I. és az V. kerület áll az élen, 333–374 ezer Ft/m2-es átlagokkal, míg Kőbányán, Soroksáron és Csepelen ennek alig több, mint felébe kerül a használt lakások négyzetmétere (181–185 ezer Ft/m2).