Lakásbérlet, ingatlan és szálláshely bérbeadása – adószabályok 2011

IB, 2011-01-25 06:15:00

Korábban már beszámoltunk az új, ingatlankiadást érintő szabályok fontosabb részeiről. Most az Adóhivatal, új nevén Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatóját ismertetjük, melyben a szálláshely-szolgáltatási tevékenység (nem egyéni vállalkozó) szabályai is megtalálhatóak.

A személyi jövedelemadó változások érintik az ingatlan-bérbeadási tevékenységet és a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit (a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet nem egyéni vállalkozóként folytató magánszemély (a továbbiakban együtt: bérbeadó magánszemély) jövedelmének megállapítását.)

2011. január 1-jétől megszűnt az a lehetőség, hogy az ingatlant bérbeadó magánszemély az e tevékenységből származó bevételét külön adózó jövedelemként adózza le. Kivétel képez ez alól a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra irányuló tevékenység, amelyből származó jövedelem adókötelezettségére a magánszemély az szja-törvényben meghatározott feltételek megléte esetén továbbra is választhatja a tételes átalányadózást.

A bérbeadással és a szálláshely-szolgáltatással összefüggésben keletkező adókötelezettség teljesítése szempontjából lényeges változást jelentett a 2010. augusztusában kihirdetett törvény. Eszerint az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó) magánszemély e tevékenységére tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az szja-törvény 11. számú mellékletének rendelkezései szerinti értékcsökkenési leírás. Az említett módosítás tette lehetővé az egyéni vállalkozók részére, hogy a vállalkozói tevékenységek között felsorolt bérbeadásból, szálláshely szolgáltatásból származó bevétel adókötelezettségére ne az egyéni vállalkozókra, hanem a magánszemélyekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák akkor, ha ezt választják. (Ez vonatkozik a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatásra is.)

Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a bevétellel szemben a jövedelem megállapítása során levonható

- a 11. számú melléklet szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége,
(ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása),

- a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége
(ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása).

A magánszemély – ingatlant bérbeadó vagy egyéb szálláshely szolgáltatási tevékenységet végző személy - tevékenységének megkezdése előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja. Szintén megkezdheti az értékcsökkenési elszámolást a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében is, az szja-törvény 3. számú mellékletében foglaltak alapján.

Azok a magánszemélyek, akik nem egyéni vállalkozóként végeznek bérbeadási tevékenységet, valamint azok, akik egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtanak, épület és épületrész esetében – korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – akkor is elszámolhatják az értékcsökkenést, ha a hasznosított épületet, épületrészt három évnél régebben szerezték meg, vagy a használatbavételi engedélyt szerezték meg három évnél régebben.
Azok a magánszemélyek, akik a bérbeadási tevékenységből származó bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választották, azaz nem egyéni vállalkozóként végeznek bérbeadási tevékenységet, a fenti rendelkezéseket a 2010. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazhatják.

Egészségügyi hozzájárulás

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló (1998. évi LXVI.) törvény 2011-ben hatályos rendelkezései szerint a bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg (nem csak a jövedelem 1 millió forintot meghaladó része) után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (továbbiakban: eho) is kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély által fizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint 14 százalék egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot, azaz a hozzájárulás-fizetési felső határt. 2011-ben már nem alapoz meg eho mentességet az a tény, ha a bérbeadott lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, így ezekben az esetekben is fennáll az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Forrás: APEH
 

Kapcsolódó cikkek

Cikk megosztása

Friss cikkek

Amire egy ingatlanosnak szüksége van