A szeptember 26-28. között lezajlott 13. budapesti Lakásvásár látogatóitól kérdeztük meg a véleményüket a szándékaikról és preferenciáikról, illetve arról, mit terveznek rövidtávon. Az eseményen több mint 600 érdeklődő - természetesen különböző nyeremények reményében - töltötte ki az Ingatlan és Befektetés által összeállított kérdőívet. Ugyan nem tudományosan előkészített reprezentatív felmérésről vagy közvéleménykutatásról van szó, az így megkapott adatok azért mégis jól jelzik a potenciális lakásvásárlók véleményét. Ez pedig már csak azért is fontos lehet a beruházóknak, mert a válaszadók több mint egyharmada (34%) még az idén lakást akar venni, 53 százalékuk egy éven belül tervezi mindezt, s csak 13 százalékuk nézett ki konkrét, rövid távú vásárlási szándék nélkül a kiállításra.

Az elmúlt felméréseknél szinte állandónak lehetett tekinteni, hogy a vásárra érkező látogatók nagyságrendileg egyharmada jön vidékről - ami természetesen magába foglalja Budapest agglomerációját is -, idén ősszel viszont már némi csökkenést mutatott ez az arány, „mindössze” 29,8%-os volt a nem budapesti látogatók aránya.

Szintén megszokottá vált az utóbbi években, hogy az érdeklődők nagyjából kétharmad-egyharmad arányban keresnek új, illetve használt lakást a vásáron. A mostani válaszolók egy kicsit jobban kacsingatnak a használtak felé: „csak” 64 százalékuk voksolt az új építésű ingatlanokra, a kategórián belül viszont szinte testvériesen megosztoztak a lakóparkok (31%) és a társasházak (33%).

Az árkategóriákra vonatkozó válaszlehetőségekből – az érdeklődés, illetve a kínálat teljes hiánya miatt - már egy éve kikerült a 10 millió alatti rubrika, a többi kategóriában viszont a piacot jól felmérő válaszok születtek. Az elmúlt évek áremelkedéseivel párhuzamosan folyamatosan felfelé tolódott az egyes kategóriák iránt érdeklődők aránya, ez most is folytatódott. A legalsó kategóriában „elveszett” 8 százalékot megtalálhatjuk a 20-25 milliós és főleg a 25 millió feletti kategóriában: egy 60 négyzetméteres, átlagos lakás bizony már nem valószínű, hogy kijön 20 millió forintból. Az állandó áremelkedések hatására a 25 millió fölötti „luxuskategória” kezd feléledni: a tavaszi 6 százalék duplája százaléka ikszelt ide. Ez két dolgot jelenthet: vagy túl sok pénzük van az embereknek, vagy a kérdőív mindent kibír.

A lakásvásárláshoz felhasznált finanszírozási formák terén az állami programok a megszokott eredményeiket is alulmúlták egy kicsit (szocpol 15%, félszocpol 4%), viszont a kamattámogatott hitel 38%-kal nagyon megverte a devizahiteleket (23%), pedig szeptemberben még előszele sem volt a mára kialakult (deviza)hitelválságnak.
A 2004 óta tartó felmérésekben 2007 őszig folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott a már meglévő lakás értékének felhasználása az újabb ingatlan megvásárlásához (2. ábra), 2008 tavaszán viszont kisé meglepő módon a kétszeresére emelkedett ez az érték (36%), amit most ősszel szinte tizedszázalékra (35,3%) megismételtek a látogatók. E mögött az a vevői felismerés sejthető, hogy egyrészt az alacsony önrészes (vagy egyenesen önrész nélküli) devizafinanszírozás csábító ugyan, de hosszú távra veszélyes játék lehet, másrészt pedig jelentősen lecsökkenthetett a tiszta befektetésként lakást vásárlók száma.

Keresleti oldalról nézve meglehetősen logikusan változtak a lakásválasztás legfontosabb szempontjai. A tájolás és a méret még a szokásosnál is alacsonyabb szinten zárt, míg az ár szerepét ismét kiemelkedően sokan említették meg, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben igencsak érthető. Ismét növekedett azoknak a száma, akik a döntésüknél számításba vennék a környéket (40%) viszont erősen negligálnák a helyiségbeosztási szempontokat (16%). Vagyis a kevesebb pénzből valószínűleg kisebb lakást választanak, viszont jó környéken.

Az „egyéb lakásválasztási szempontok” is a nehezebb körülményeket tükrözik vissza. A megkérdezettek 51%-a a döntés meghozatalánál a legnagyobb fontosságot a fűtéstakarékosságnak tulajdonít, magasan megelőzve minden más szempontot, de jócskán elmaradva a tavalyi értéktől. Az erkély és/vagy terasz megléte (35%) jócskán megelőzi a zöld belső udvart (27%), ami a vásárlók fejlett piacismeretére utal, hiszen a tenyérnyi közös udvar általában semmire nem használható, az erkély viszont csak a családé, azt csinálnak vele és rajta, amit akarnak. A felmérés szerint az építészeti minőséget alig tartják szem előtt a vásárlók (17%), és az építtető referenciáira is egyre kevesebben kíváncsiak (6%), ami szakmai szempontból nem kevesebbet jelent, mint hogy reménytelennek tartják a fejlesztők ilyen irányú szelektálását.
Az egyéb szempontoknál a kérdőívet kitöltők egyre több válaszlehetőséget ikszelnek be, ami azt mutatja, hogy a potenciális vevők egyre válogatósabbak a túlkínálatos piacon.