Az árfolyamgát igénylésekor LTP-vel kombinált bankhitel esetén figyelemmel kell lenni az LTP lejárata miatti, eleve tervezett tehernövekedés időzítésére és összegére is – hívja fel a figyelmet a Fundamenta-Lakáskassza. A GKI Gazdaságkutató Zrt. augusztus 16-án „Sok családnál árfolyamgát nélkül is ugrásszerűen nő a lakáshitel törlesztés 2014-től!” címmel közzétett elemzésére a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. az alábbiakban foglalja össze a véleményét:
1) Helytálló az elemzés azon megállapítása, hogy az LTP-vel kombinált hiteltermékek az azonos összegben felvett annuitásos hitelekhez képest jelentős ügyfélelőnyt tudnak felmutatni.
2) Az LTP-termék kondíciói (betéti és lakáskölcsön-kamat, szerződéses összeg, havi fizetendő terhek) előre rögzítettek és kiszámíthatóak, tehát a kombinált termékben rejlő kockázatot a kapcsolódó bankhitel árfolyam-, illetve kamatváltozása jelenti. A konstrukciónak a kezdeti időszakban megmutatkozó előnyeit az LTP lejárata után a bankhitellel kapcsolatos kockázatok csökkenthetik, szélsőséges esetben akár ki is olthatják.
3) A CHF-árfolyamnak a válság kitörése óta tapasztalható emelkedése minden, ebben a devizanemben denominált hitelt sújt, az ügyfelek terhei tehát úgy az annuitásos, mint az LTP-vel vagy életbiztosítással kombinált hitelek esetén megnőttek.
4) Egyetértünk az elemzés azon figyelmeztetésével, hogy az árfolyamgát választását különös gonddal kell az ügyfeleknek megfontolnia. A döntés meghozatala során tekintetbe kell venni az érintett hitelkonstrukció egyéb jellemzőit is, így kombinált termék esetén az LTP lejáratakor eleve ismert tehernövekedés időpontját és összegét.
5) A GKI által végzett számítások egy konkrét példára vonatkoznak, amely azonban nem kizárólagos: a választott LTP módozat, annak kamatozása és futamideje, a betörlesztéskor érvényes árfolyam, valamint a betörlesztéskor választott lakáskölcsön nagysága is befolyásolják a példaszámítás eredményét.
6) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az elemzésben szereplő, az árfolyamra vonatkozó számítások feltételezésen alapulnak, tehát normalizálódó gazdasági folyamatok esetén a tehernövekedés 2014-2015-re lényegesen kisebb lehet a prognosztizáltnál.