Az ÚSZT-ZBR-MO-2011 kódjelű közismertebb nevén, a várva várt "Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram" kiírását, és pályázati útmutatóját, és néhány kritikát is megismerve Kárpáti József az alábbiakat emelte ki:

“A kitűzött cél, a klíma védelem, amit elsősorban a korszerűsítéssel, az energia pazarlás csökkentésével kívánja elérni a pályázat jelentős mértékű támogatást nyújt. A támogatás lényege, hogy nem egy fázist, nyílászáró cserét, vagy szigetelés javítást támogat, hanem jelentős mértékű CO2 kibocsátás csökkenés a cél, amit komplexen kell elérni.

Többen kritizálták a rendelkezésre álló keretösszeget. Véleményem szerint is csekély, nem igazából fog mérhető hatást elérni, de ez csak reméljük a kezdet. Bízom benne, hogy a “füstkvóta” bevételeiből, költségvetési forrásokból tovább töltik a keretet.

Nagyon pozitív, hogy az A+ kategória elérését kiemelten támogatja a pályázat, és felújításnál is legalább három kategóriát kell előre lépni, és legalább a B kategóriát kell elérni. Ez az előírás már azzal is törődik, hogy a szigorodó előírások miatt néhány év múlva, ne kelljen ismét a felújítással foglalkozni!

Az is üdvözlendő, hogy a pályázat előírja a megfelelőségi igazolást, tanúsítványt, ugyanakkor a jogszabályok felsorolásából kimaradt a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, amely szabályozza az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségi igazolásának, forgalomba hozatalának szabályait. A rendelet figyelmen kívül hagyása, lehetővé teheti, hogy minősítetlen termékek is beépítésre kerüljenek. Másrészt a melléklet szerint a műszaki engedély, és megfelelőségi igazolás, ugyanaz, pedig egyáltalán nem - a 3/2003-s pontosan meghatározza, hogy ezek mire valók, és mire használhatók!

Üdvözlendő, hogy a pályázat ösztönzi a Kiváló Építési Termékek használatát, továbbá a kivitelezéssel a minősített szakkivitelező megbízását. Ezek az ösztönzők biztosíthatják, hogy megfelelő minőségű termékek kerüljenek az építménybe, és alkalmas kivitelezők fogják, az elvárható minőségben, az elvárt megtakarítást elérve, elvégezni a felújítást, vagy az új épület megépítését. Ugyanakkor a pályázatban, én nem találtam előírást, hogy a kivitelezőnek kamarai regisztrációval kell rendelkeznie.

A pályázat által támogatott építési termékek, munkadíjak, számlával számolhatók el. Miért nem a teljes felújítással, beruházással kell számlával elszámolni? Ne támogassuk a szürke gazdaságot. Amit az állam támogat, ott legyen a teljes elszámolás számlával, legyen a kivitelezés, teljes mértékben rendben.
A pályázat elszámolásánál, a beépített eszközökkel külön-külön számlával kell elszámolni. Ez különösen az új építésű házaknál nehézséget okozhat, ahol a cégek általában átalánydíjas szerződést kötnek. Gondolom a különböző elszámolható termékek túlzott árait szeretné elkerülni a tételes elszámolás.

A legnagyobb problémám a kategóriákkal van. Nagyon jól mutat, és helyes is, hogy az A+ kategóriát kiemelten támogatja a pályázat. Sajnos Magyarországon az A+ kategóriához tartozó fogyasztási érték még nagyon magas, különösen ha összehasonlítjuk más országokban meghatározott értékekkel, ahol ez nem a csúcs, hanem a minimum körüli, az ottani C kategória értéke. Az új építésű házaknál az A+ kategóriát könnyen el lehet érni, akár új korszerű téglákkal, de teljesen standard kivitel esetén is. Ezért nem igazából ösztönöz a még nagyobb megtakarítás elérésére a kiírás, inkább talált pénznek tűnhet. Az A+ kategóriától jobb épületet a rendszer jelenleg nem ismer, (azért cask jelenleg, mert a 7/2006-s TNM módosítás előtt van), így a négyszer kevesebb energiát, azt is megújuló energia forrásból előállító passzívház, nincs külön preferálva. Magam részéről, de más is egyetért vele, a passzívház értéket elérő, vagy meghaladó épület legyen A++ kategória, a környezetbarát anyagokból készült, és csak megújuló energia forrást használó épület pedig AA++ kategória.

A pályázat az A+ kategóriánál előírja a hő visszanyerő szellőzés alkalmazását, és azt, hogy a primér energiaból 25% megújuló energia forrásból származzon. Ez valamelyest szigorít, és ösztönöz a még több megtakarításra. Sokan úgy gondolják, hogy a használati melegvíz előállítására alkalmazott napkollektor elégséges, de szerencsére nem! Ettől többre van szükség, hogy kellő mennyiségű CO2 kibocsátás csökkentést érjünk el a mi számításaink szerint.

Fontosnak tartjuk, hogy a fogalomtár meghatározásait pontosítsák – ezt kérni is fogjuk. Erre néhány példa: a nettó hasznos alapterületnél a támogatásoknál használatos megfogalmazás található, nem az OTÉK szerinti kivitelezés szempontjábóli nettó terület. A kivitelezés szempontjából, az 1.9m alatti területre is kell anyagot beépíteni, szigetelni stb., viszont így négyzetméterre visszavetítve a költségeket fals szám keletkezik, úgy fog tűnni, hogy nem gazdaságos a felújítás, vagy építkezés. Másik példa: Az iparosított technológia megfogalmazása ma már félreérthető. Tudjuk, a megfogalmazás írója, a klasszikus panelházakra gondolt, viszont Magyarországon a legtöbb passzívház, és a minősítettek is, "vasbeton vázas" polisztirol elemekből készültek. A másik megfogalmazás ami félreértésre adhat okot: egyéb "előregyártott technológia felhasználásával" épített lakóépület támogatása is tiltott. Ez a korábbi minisztériumban is tisztázódott, hogy a kizárás, természetesen nem a könnyűszerkezetes, eleve környezetbarát készházakra vonatkozik. Szerencsésebb lenne a pontosabb megfogalmazás, illetve ha a szakma végre megalkotná az építőipari szakmai fogalomtárat, ami elősegítené, hogy adott megfogalmazásnál mindenki ugyanazt értse, az építész, az építtető, a finanszírozó, a támogató, stb.

Összességében meggyőződésem, hogy jó az irány, a gyakorlat fogja bizonyítani, hogy melyek azok a megfogalmazások, ösztönző formák, különböző elérendő értékek, melyek tekintetében módosítani, pontosítani szükséges a pályázati kiírást.”