Az Ingatlan és Befektetés célja továbbra is, hogy a szakma képviselői és szervezetei közti párbeszédre platformot teremtsen. Az ingatlankamara felállításának kérdése biztosan napirendre kerül a következő években, ez pedig alapvetően fogja meghatározni a hazai ingatlaniparág jövőjét. Dr. Kardos Kázmér, IME elnök vitaindítónak is kiváló véleményére, várjuk szerkesztőségünkbe olvasóink reakcióit, véleményét. (a szerk.)

Az Ingatlan és Befektetés korábbi számaiban, több szakmai vezető is elmondta, hogy a területet érintően, mit vár az új kormánytól, az esetleg megalakuló ingatlankamarától. Érdekes, hogy a területek függvényében, hogyan változnak a megfogalmazott elképzelések. Nyilván más a jelentős anyagi háttérrel rendelkező befektetői, fejlesztői érdek, és teljesen más az ingatlanszakmát kiszolgáló - közvetítők, értékbecslők, műszaki szakértők, kezelők - által megfogalmazott elvárások halmaza.

Vitathatatlan, hogy az építőipar különböző szegmenseinek fejlődése, igen súlyponti kérdés lehet a munkahelyteremtés lehetőségei között. (Pedig a multik és a nagyvállalkozások sok kisvállalkozást tettek tönkre az alvállalkozózói rendszeren keresztül a nemfizetésekkel…)
Most úgy gondolom, hogy „hic Rhodus, hic salta” azaz épp itt az ideje, hogy a Lakásvásár és a mellette megrendezett konferencia előzeteseként, - nem titkoltan provokatív szándékkal - erről is megírjam gondolataimat, amelyek a szakma tényleges résztvevői számára, egyáltalán nem ismeretlenek! (Csak legfeljebb nem beszélnek róla nyilvánosan.)

Már előre tudom, hogy ez sok kollégának nem fog tetszeni! Ám állok elébe! A szakmai összefogás iránti elszánt törekvésem, ami véleményem szerint az egyetlen eredménnyel kecsegtető továbblépési lehetőség, elviseli a kritikát és az építő véleményéket, ha ez előre viszi a szakma problémáinak megoldását, és különösképpen a sokak által létrehozni kívánt önálló Ingatlankamara megalakítását.

Tudom, hogy ez nem új szándék! A szakmai elismert vezetői között, sokan vannak, akik látják, a kamara létrehozásának szükségességét és 10 éve fáradoznak annak létrehozásán. Sikertelenül! De vajon miért?

Az önálló Ingatlankamara létrehozásához, véleményem szerint két alapvető elem szüksége:

1. Az egyik, és ez a legfontosabb, a szakmai összefogás,
2. A másik, pedig a politikai akarat,
és a két elem közötti, eredményes együttműködés, kölcsönös szándéka!

E két elem közül a második, a kormányváltás után, az eddigiekkel ellentétben talán pozitív visszhangra talál. Ténykérdés, azonban, hogy az ingatlanszakmai irányítás alakulása is vet föl kérdéseket, különösen a szétszabdalt, különböző minisztériumokhoz való tartozás kapcsán. Itt igen lényeges lesz az egyes területek koordinációja. De vitathatatlan tény, hogy az átalakuló államigazgatás érdeke is az, hogy legyen egy, az egész ingatlanos szakmát képviselő, kompetens szervezet, akivel egyeztetheti a lényeges szabályozási és irányítási kérdéseket! Mert ma ilyen - az összefogás hiánya miatt - nincs!

Van MAISZ, van MIT, MIGSZ, IME (Magyar Ingatlanszövetség; Magyar Ingatlan Tanács; Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetsége; Ingatlanosok Magyarországi Érdekképviseleti Egyesülete – a szerk.) és több ingatlanos szervezet - részben szakmai határok mentén megalakulva -, de nincs egység, együttműködés, közös föllépés, még az azonos „profilú” szervezetek között sem. Márpedig „egységben az erő”!

Szóbeszéd tárgya, hogy a kamarákat megerősítik, esetleg visszajön a kötelező kamarai tagság. Újabb szervezet, újabb tagság, újabb tagdíj, újabb igazolványok, de miből is? Az MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) keretében történő megalakulás, ugyan lehetőség lenne, de ez minket egy nagy és fontos szervezet, relatív súlytalan, „alrészévé” tenné, amivel a szakma nagy része, tudomásom szerint, nem nagyon értene egyet! Ez számtalan működési problémát is felvetne, ezért nem véletlenül hangsúlyoztam ki, az önálló jelzőt!

Az ingatlanos szakma érdeke is lenne, hogy egy – mindenki által elfogadott – önálló szakmai szervezet képviselje minden fronton az álláspontját, legyen az működési vagy az egyes részterületeket érintő jogszabályalkotás, pénzügyi szabályozás, biztosítás, pályázati rendszerek, banki együttműködés, etikai, szakmai, kompetencia kérdések, oktatás, sztenderdek…
Nem értek egyet, a sok szakmai szervezet párhuzamos működésével! Ezek nagy részét a szabályozatlan - elavult, nem koherens jogszabályokon alapuló - gazdasági környezet, az egyéni ambíciók hozták létre és nem a szakma ténylegesen megfogalmazható, közös érdeke!
Ugyanakkor elismerem, hogy az adott körülmények között, ezek a szervezetek, a maguk módján - és ezt külön szeretném hangsúlyozni - fontos szerepet töltenek be. Sok jó kezdeményezést indítanak, törekszenek tagságuk és szakmai területük igényeinek képviseletére. Azonban részben párhuzamosan dolgoznak, és ez igen nagy „erőpazarlás”.

A MAISZ, mint az egyik legrégebbi, legerősebb hátterű és tagsága által, pénzügyileg is a legerősebb szervezet munkáját, elismertségét, nem lehet kétségbe vonni. Az elmúlt években tényleg igen sokat tettek, már helyzetüknél fogva is, a szakma érdekében
Meglévő pozíciójukat, nyilván, nem szívesen és nem önként adnák fel.
A MIT, akárhogy is nézzük - és ezt, mint az egyik alapító szervezet vezetője mondom - egy kényszerszerveződés, ami akkor és azért jött létre, mert a kamara megalakítására nem volt lehetőség. Mint fedőszervezet, több szakmai szövetség, egyesület a tagja és szintén több igen jó kezdeményezést indított el. (Például a lassan kialakuló MIMIR – Magyar Ingatlanszakmai Minősítő Rendszer) Működése, egy kissé komplikált, adminisztratív jellegű, de kétségen kívül igen hasznos a szakma szempontjából. Anyagi háttere ugyanakkor nem igazán van, és ez befolyásolja lehetőségeit.

Remélve, hogy senkit nem sértek meg, hiszen ez nem is szándékom, mi, a többi szakmai szervezetet, részterületeket összefogva, illetve párhuzamosan, dolgozunk. Ki-ki a saját módján, sok jó ötlettel, kezdeményezéssel, de igen különböző súlyt képvisel a szakmán belül, vagy - ha keményen kellene fogalmaznom – a szakma egészét tekintve nem képvisel kellő súlyt, legfeljebb, egyes részterületeken.

Általában elmondható, hogy a szervezeti vezetők bár különböző adottságú, de igen ambiciózus emberek, akik kevésbé hajlanak a kompromisszumokra.
Az elmúlt hónapokban, igen sok beszélgetést folytattam mérvadó kollégákkal a szakmai együttműködés és a Kamara megalakításával kapcsolatban. Persze volt olyan is, aki nem kívánt szóba állni velem többszöri kezdeményezésemre sem. Ami érdekes, hogy ezeken a beszélgetéseken az alapkérdésekben szinte mindenkivel egyetértettünk. Nyilvánosan azonban sajnos senkitől nem hallottam, hogy a szakmai egység érdekében hajlandó lenne bizonyos kompromisszumokra. Egyikük meg is fogalmazta: „velem, vagy nélkülem” de nem engedek az álláspontomból.

Ezt a véleményt, a közös célok megvalósítása érdekében, csak elutasítani tudom!
Mikor nő föl, és mikor ébred föl végre az ingatlanos szakterület is, hogy észrevegye: csak közösen, kompromisszumok árán tudjuk megvalósítani azokat a célokat, amelyeket sok esetben külön-külön képviselünk.

Én kész vagyok az együttműködésre és kész vagyok fölállni, ha ez szükséges! És a többiek? Mikor fogunk végre közös nevezőre jutni?
Mert amíg ez nem történik meg, addig, az „erősebb kutya” elve érvényesül, és sokan fognak rosszul járni egy nem egységes szakmai elveket képviselő kamarai szervezet megalakításával!
Részben egyetértek a MIGSZ elnökével, aki az előző lapszámban fogalmazta meg gondolatait. „A kormány rendet akar, mi sem szeretnénk mást „ címmel jelen meg az interjú. Ugyanakkor, én másként képzelem el az esetleg megalakuló önálló Ingatlankamara feladatait. Nem degradálnám egy nyilvántartó, részfeladatokat ellátó szervezetté.

Ha összefognánk, ez a szervezet lehetne a kormányzat partnere, nemcsak a nyilvántartás vezetésében, hanem minden, a szakmát érintő kérdés megoldásában. Fogjunk hát össze!

Dr. Kardos Kázmér
Az IME elnöke