Ön szerint jövőre május 20-ig be kell majd fizetni az ingatlanadó első felét annak, akit ez érint vagy elképzelhető, hogy az utolsó pillanatban újra visszatáncolnak a kormány mögött levő politikai erők?

Nem látom ennek jelét és értelmét sem. Úgy gondolom, hogy a korábbiaknál most egy sokkal kiérleltebb politikai és szakmai döntésről van szó, amit értelmetlen lenne visszavonni.

A liberálisokkal kötött alku értelmében a személyi jövedelemadóból ugyan nem lesz levonható a vagyonadó, de 2011-től szinte minden bérből és fizetésből élő a legalacsonyabb 17 százalékos kulccsal fog adózni.

Először is ez nem egy politikai alku, hanem egy koherens szakmai programnak a része. Jövőre az szja csökkentésével a középső jövedelemsávba tartozók, akik elképzelhető, hogy lakóingatlanaik után vagyonadót fizetnek, többet fognak visszakapni a bérterhek csökkentésével, mint amennyit elvesz az új adó. Ugyanakkor a felső jövedelemsávba tartozók, ha úgy tetszik a felső tízezer, valóban többet fog befizetni, mint eddig. 2011-re azonban ez is változik, hiszen akkorra a 17 százalékos kulcs már szinte minden adózót elér. Úgy is mondhatjuk, hogy a nagyobb keresettel rendelkezőktől jövőre szolidaritást kérünk a válságra való tekintettel.

Egy kicsit olyan érzése van az embernek, mint 2006-ban, amikor a választások utánra ígértek adócsökkentést, aztán nem lett az egészből semmi.

Ha így állnánk hozzá a dolgokhoz, akkor még két évre sem lehetne előre tervezni. Én a szakértő kormány szakértő minisztereként egy szakmai koncepció mentén teszek javaslatokat, hogy kiszámíthatóbbá váljon a rendszer.

Akkor nézzünk néhány részletet a vagyonadóból! Mi történt az üzleti ingatlanokkal?

A kereskedelmi ingatlanok egységes adóztatása már a tervezés korai szakaszában sem merült fel, ugyanis úgy gondoltuk, hogy ilyen rövid idő alatt ezen a területen nem lehet előrelépni. Ugyanakkor azt gondolom, hogy itt sem igazságos a területalapú adóztatás, ahogy a lakóingatlanoknál sem volt az. A jövőben ezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy például a nyugati mintákat követve jövedelemtermelő képesség alapján határozzuk meg egységesen az ingatlanadót.

Miért nem adózik az a magánszemély, akinek több telke van vagy adott esetben 300 hektár termőföldje? Végül is ez is lehet tekintélyes vagyon.

A telkek után az önkormányzat továbbra is szedhet telekadót. Arról volt egyeztetés, hogy a mezőgazdasági területek is az adó tárgyává váljanak-e vagy sem, de végül az a döntés született, hogy az agráriumot adózási oldalról nem ebből az irányból kell megreformálni.

Az önkormányzatok és a szakszervezetek miért kaptak mentességet?

A szakszervezetek mentessége egy politikai alku része volt – ezt vállalom. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a vagyonadó nem azért született, hogy a szakszervezetektől pénzt szedjen be az állam. Az önkormányzatoknál más a helyzet. Ha egy állami tulajdonú ingatlan után adót szedünk, akkor az egy költségvetési elszámolási kérdés. Ugyanebből az okból az állami és önkormányzati ingatlanok az építményadó alól is ki vannak véve. Ez nem újdonság.

A bankok hogyan fogadták az adófelfüggesztés intézményét? Nem zavarja majd őket, hogy az állam hirtelen megjelenik előttük a tulajdoni lapon?

A hitelkihelyezések legnagyobb részénél volt jövedelemvizsgálat, így az szja csökkentése a bankokat is megnyugtatta, hogy ügyfeleiknek lesz pénzük kifizetni a vagyonadót. A bankokkal volt egy gyors egyeztetés is erről, ahol arra a konszenzusra jutottunk, hogy azokban az esetekben, melyeknél esetleg az ingatlan tulajdonosa igénybe veheti az adófelfüggesztést, nem lesz probléma a számukra, hogy az ingatlan értékének egy elenyésző részére jelzálogot jegyezhet be az állam. Ha valaki például 10 évig nem fizet vagyonadót egy 30 millió alatti ingatlan után, az állam akkor is csak az érték 2,5 százalékára tarthat igényt. Ez nem növeli a bankok kockázatát.

Arra nem gondoltak, hogy a hitelből vett ingatlanokra a hitel összegéig kedvezményt kéne adni az adóalapból?

Itt ugyanaz a válasz, mint a korábbi kérdésnél. Feltételezhetően a hitelt igazolható és adózott jövedelemből törlesztik, ami jövőre az szja csökkentésének köszönhetően érzékelhetően nő. Egyébként pedig nem akartunk felesleges kiskapukat nyitni.

Van egy ismerősöm, akinek a pesthidegkúti háza számított érték alapján 90 millió, ugyanakkor nem kell hozzá nagy ingatlanpiaci tapasztalat, hogy ránézésre megállapítsa valaki, még 40 milliót sem ér. Ő most akkor mit tegyen?

Először is nem kell megijedni. A számított érték semmit sem jelent csupán azt mutatja meg, hogy szükséges-e adóbevallást készíteni. A forgalmi értéken van a hangsúly, amire vonatkozóan az adóhatóság még előzetesen is ad tájékoztatást, ha kéri az adózó. Természetesen, ahogy a nemzetközi gyakorlatban, úgy nálunk is, ez egy konzervatív értékbecslés lesz.

Honnan fogja tudni az APEH, hogy mennyit ér egy adott ingatlan?

Már most is létezik egy nyilvántartás, amit az illetékalap megállapításhoz, ellenőrzéséhez használnak. Ezt kell tovább bővíteni a vagyonadóhoz.

Térjünk át a befektetési ingatlanokra: jövőre sok fejlesztőnek és befektetőnek lesz nehezebb a dolga, hiszen illetékmentesen nem lehet majd cégen keresztül ingatlant eladni, sőt az offshore szabályok változása miatt nem tudnak majd nyereséget kivinni vagy épp finanszírozáshoz jutni külföldről.

Azoknak az ingatlanbefektetőknek vagy fejlesztőknek lesz megnehezítve a tevékenysége, akik a projektjeik után eddig egy fillér illetéket sem fizettek be és még a nyereségük után sem adóztak itthon, mert azt kivitték külföldi adómentes cégekbe. Ha valaki ezt kéri rajtam számon, annak azt tudom mondani, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a közteherviselésből. Az ingatlanszektor adóztatását európai színvonalúvá tettük. Ha ezért haragszanak rám, azzal együtt tudok élni.

A magyarországi fejlesztések, kereskedelmi-, jövedelemtermelő ingatlanok kint vannak a világpiacon és úgy tűnik, a tőke egyáltalán nem kapkod utánuk még a jelenlegi, megengedőbb szabályok mellett sem. Mi lesz, ha még szigorodnak is a feltételek?

Nekünk a gazdasági válság utáni időszakra kell készülnünk. Európában ezzel a magyar fejlesztések nem lesznek versenyhátrányban, hiszen az illeték mértéke és a 200 milliós plafon nagyon méltányos főleg, ha összehasonlítjuk a más európai országokban alkalmazott kulcsokkal. A nyereség után fizetendő és jövőre külföldi cégekkel sem kikerülhető 19 százalékos társasági adó sem fogja befolyásolni a versenyképességet. Az alapkérdés, hogy egyáltalán lehet-e ma Magyarországon hosszútávon is nyereséges ingatlanfejlesztéseket létrehozni. Ha lehet, akkor a befektetők vásárolni, fejleszteni fognak, még akkor is, ha nem tudják elkerülni a társasági adót.

Ön szerint a jövőre hatályba lépő szabályok eredményeképp kijátszhatatlan lesz például a társasági adó befizetése külföldi cégek bevonásával?

Legálisan igen. Ha valaki például adatokat hamisít vagy titkol el, akkor persze kijátszható, de ez már az adócsalás kategóriája, ami bűncselekmény.

Visszakanyarodva a vagyonadóhoz: itt azért mégis az a legfontosabb kérdés, hogy a választások után mi lesz ezzel az új adónemmel. Mennyire szerves része például a vagyonadó az IMF megállapodásnak?

Ugyanannyira szerves része, mint bármelyik eleme a kormányprogramnak.

Ez azt jelenti, hogy ha új kormányprogram lesz és abban nem lesz szó a vagyonadóról, akkor még azt is elfogadhatja az IMF?

Én nem tervezem felvetni ezt a kérdést az IMF-nek.

De majd lehet, hogy fel fogják…

Az legyen annak a problémája, aki ezt felveti. Én azt gondolom, hogy logikusan, ebben a gazdasági helyzetben – ismerve a kormány teljes programját -, ha valami végtelen igazságtalanságokat szülne, az pont a vagyonadó megszüntetése lenne, mert ezt a bevételt valahol meg kell spórolni vagy valakivel meg kell fizettetni.

Mégis, nem fordult meg a fejében, hogy minek a vagyonadóval bíbelődni, ha úgy is megszüntetik?

Ha az én mindennapi munkámat befolyásolnák a különböző politikai viták, akkor el sem vállaltam volna a pénzügyminiszterséget.

Ezek szerint úgy dolgozik, mintha nem is lennének jövőre választások?

Erről nincs szó. Tisztában vagyok vele, hogy mi történik az országban és ezt sok döntésnél természetesen figyelembe is veszem. Ennek a kormánynak ugyanakkor az az érdeme, hogy szakértői alapon hoz meg olyan döntéseket, amit a politika tabuként kezelt. Hogy ezeknek a döntéseknek racionális alapon mi lesz a sorsa, jövőre ki fog derülni. A program egészének azonban olyan pozitív hatásai lesznek, amiket nem lehet ésszerűen megkérdőjelezni. Ilyen például már most az árfolyam stabilitása vagy az államkötvények iránti kereslet élénkülése. Arra nem tudok válaszolni, hogy mely kisebb elemek kerülnek majd ki a mostani programból. Ezt majd a politikusok politikai érdekek mentén eldöntik. Biztos vagyok benne ugyanakkor, hogy a program egésze működik és hasznos az országnak, így nem lesz értelme magamnak feltenni a kérdést, hogy felesleges volt-e a munkám.

Várható még ebben a ciklusban a kormány részéről olyan új javaslat, ami érintheti az ingatlanpiacot?

A már ismert változásokon felül nem tervezünk olyan további változtatásokat, ami kifejezetten az lakáspiacot vagy a kereskedelmi ingatlanok adóztatását érintené.