Először is szívből gratulálunk az elismeréshez. Úgy látszik, hogy miután évekkel ezelőtt megkapta az Ingatlan és Befektetés Év Ingatlanfejlesztése-díját, végre nemzetközileg is felismerték az Orczy Fórum jelentőségét. De komolyra fordítva a szót: ez már valóban a sokadik elismerés, amit a beruházás kapott.

Kollégáim nevében is köszönöm a gratulációt. Igen, a Fórum már kapott nemcsak magyar, de nemzetközi díjat is. Érdekes, hogy 1998-ban még irodaház kategóriában nyertünk FIABCI-díjat az Orczy Irodaházzal, most pedig az egész projektet ismerték el.

Ön minek tulajdonítja a nemzetközi sikert? Gondolom nem a projektértékkel győzték le az amerikai vagy a kínai versenytársakat…

Amikor 20 évvel ezelőtt elkezdtük építeni az Orczy Fórumot itt nem volt semmi, az akkor még a VIII. kerületre jellemző városkép fogadta az idelátogatót. Ehhez képest - projektünknek is köszönhetően – mostanra sok minden megváltozott. Talán nem véletlen, hogy amikor 11 évvel ezelőtt megkaptuk a FIABCI díját, szintén elismerést kapott a ferencvárosi rehabilitáció.

Az évek során mennyit változott az eredeti koncepció? Így képzelte az Orczyt, amikor elkezdték építeni az első épületet?

Nagyvonalakban igen. A funkciót illetően persze több változás is történt, de az eredeti városrendezési tervben lefektetett beépítési kontúrokat megtartottuk. A Fórum építése során nekünk is igazodni kellett azokhoz a korszakokhoz, amelyek a budapesti ingatlanpiacot jellemezték az elmúlt évtizedekben. Először is ott volt a szállodaépítések korszaka. Egy svájci befektetővel mi is egy 400 szobás hotelt akartunk először építeni, de partnerünk nem tudta finanszírozni a projektet. Ekkor döntöttük el, hogy sajáterőből valósítjuk meg a beruházást és végül irodaház lett a szálloda helyén.

Voltak más funkcióváltások is?

A bevásárlóközpontok építésnek korszakában az egyik épületnek mi is ezt a funkciót szántuk, de a telkek megszerzése, egyesítése túl hosszadalmas volt, ezért kicsúsztunk az időből, felépült a Lurdy Ház is, így végül lakóház lett az épületből. Emlékszem, kész kiviteli terveket dobtunk ki a papírkosárba.

Egyáltalán volt olyan korszak, amit sikerült megcsípniük?

Az irodaházak korszakát, amikor még biztos kereslet volt a jó minőségű bérirodák iránt, két házzal is sikerült kihasználni, a lakásépítés korszakáról pedig ugyanez mondható el.

Van még dolga az Orczy Fórummal vagy a „gép forog, az alkotó pihen”?

Mind a mai napig dolgozunk az Orczy Fórum fenntartásán. Egyrészt az irodaházakat, másrészt a társasházakat kezeljük, ami elég feladatot jelent nekem és munkatársaimnak. Nem vagyunk sokan, a létszám sosem volt magasabb tízenegynéhánynál. Egyébként nemrég tudtam meg, hogy ezért mi csak úgynevezett mikrovállalkozásnak számítunk, így nem csoda, hogy soha egyetlen fillér állami támogatást sem kaptunk.

Az ön számára, melyik a legkedvesebb része az Orczynak?

Nagyon büszke vagyok a Stúdió Galériára, ahol immár a 40. kiállítást szerveztük meg. Most épp az 1000 éves Ősi ismertté vált és értékteremtő teljesítményt nyújtó lányait és fiait mutatjuk be. Kubik Anna színművész, Erdélyi Zoltán grafikus, Lakinger Lajos labdarúgó és Léber Elek autórestaurátor mellett én is ebben a Veszprémi megyei kisfaluban születtem. A megnyitón a fél falu itt volt. A másik szeglet, amire nagyon büszke vagyok, a félig földbesüllyesztett kápolna, ami emlékhelye is egyben a 48-as és az 56-os szabadságharcnak. A kápolnában hetente egyszer, a jezsuiták tartanak misét.

Tervez további nagyszabású ingatlanberuházást?

Tervek vannak, de sajnos a megvalósítás igen bizonytalan. Korábban a Ferencvárosi Torna Club elnökségi tagjaként munkatársaimmal elkészítettük az új stadion és körülötte lévő terület beépítésének koncepcióját, amit most az angolok átvettek, kérdés ugyanakkor, hogy mikor valósítják meg. Szintén készítettünk terveket egy debreceni városközpontra, de finanszírozási problémák miatt ez sem épül fel. Mostanában a finanszírozási környezet nem alkalmas arra, hogy a szükséges marketing mellett meg lehessen valósítani nagyobb beruházásokat, ezért jelenleg mi is csak egy kisebb, 40 lakásos társasházat építünk nem messze az Orczy Fórumtól.

Ön köztudottan egy vállalkozó-építész. Nem sajnálja, hogy ezzel nem tud annyi épületet tervezni, mint kollégái?

Nem hiszem, hogy kevesebb munkám lenne, sőt, a felépült házak tekintetében szerintem jobban állok, mint legtöbb építésztársam. Arról nem is beszélve, hogy amit én tervezek, azt az átadás után is vállalom. Én már pályám kezdetén elhatároztam, hogy az I. Világháború előtti hagyományokat folytatva nemcsak megtervezem az épületet, de a kivitelezésben is részt veszek. Az egyetem után ugyan kénytelen voltam állami vállalatnál is dolgozni, de már 1973-ban, mint magánvállalkozásban dolgozó építész kaptam Ybl-díjat.

Ön egész munkássága során kiemelten kezelte ezt a kérdést.

Igen. Nagyon fontosnak tartom, hogy az építészképzésben beruházási és kivitelezési ismereteket is szerezzenek a hallgatók. Pollack Mihály, Hauszmann Alajos, Ybl Miklós – a legnagyobbak is így dolgoztak. Hauszmann például napi szinten figyelemmel kísérte a királyi vár átalakítását és Ferenc Józseffel, aki nagy rajongója volt az építészetnek, mindig személyesen egyeztettek az építkezés alatt. Pollack Mihály saját beruházásban tervezete és építette bérházait és pályája elején Ybl Miklós is így dolgozott. Az I. Világháborút követően változott meg az építészek szerepe. Ma már inkább dizájnerekről lehet beszélni. Véleményem szerint, ha az építészek visszatérnek a hagyományokhoz, legalábbis ebből az aspektusból, akkor nemcsak az építészeti, de a kivitelezési minőség is javulni fog.

Orczy Fórum

Orczy Irodaház (5000m2) – 1994-1996
Orczy Ház (40 lakás) – 1996-1997
Baross Irodaház (3600 m2) – 1998-1999
Csobánc Ház I. (60 lakás) – 2000-2001
Csobánc Ház II. (55 lakás) – 2002-2003
Csobánc Udvar (130 lakás) – 2003-2004
Csobánc Torony (120 lakás) – 2004-2005
Garázs (410 parkoló) – 2003-2004
Baross 135. (160 lakás) – 2005-2006
Kápolna – 2006

Kévés György 1959-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát. Pályáját az Ipartervnél kezdte, majd 1964-től magánépítészként is dolgozott. Ő honosította meg Magyarországon az úgynevezett teraszházakat és kidolgozott egy acél-könnyűszerkezetes építési eljárást is. Sopronban és Budapesten vannak legjelentősebb munkái, mint például a Lővérek üdülőközpont vagy a Zsolna utcai rezidenciák. Az Ybl-díj elnyerése után 2007-ben Kossuth-díjat is kapott.