Minek köszönhető, hogy a MÉASZ elnökeként Önt kérték fel a bizottság vezetésére? Az anyagosoknak a legnagyobb a lobbi erejük, ez a szövetség a legszervezettebb?

Úgy gondolom, hogy a felkérés valóban nem személyemnek, hanem a szövetség eredményeinek köszönhető. Ennek legfontosabb része jelenleg az általunk kidolgozott úgynevezett KÉK, azaz Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program, mely a kormányprogram és az új, 2. Széchenyi Terv részévé is vált. Nagyon fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a program kidolgozásában számos szakmai szervezettel és szakemberrel működtünk együtt, ezzel is bizonyítva, hogy a szövetség képes egy asztalhoz ültetni az építésgazdasági területen működő szervezeteket.

Mi az az építésgazdaság?

Ez még egy nehezen meghatározható fogalom. Én azt mondanám, hogy ez a terület az építéshez köthető értéklánc valamennyi szereplőjét magába foglalja, így a bizottságban is a Mérnökkamarától kezdve az építészeken át a kivitelezőkig – mindenki képviselteti magát.

Ön szerint az építésgazdaság komplexitása indokolja, hogy az építési terület ismét nincs egységes kormányzati irányítás alatt?

Teljesen új a struktúra, így még nehéz dicsérni vagy épp kritizálni. Az biztos, hogy bizottságunk összekötő kapocs lesz az összes részterület között.

Lássuk az alapkérdéseket, hogyan épül fel az Építésgazdasági Munkabizottság?

Három albizottságunk van. A deregulációs albizottságot Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, az építési stratégia albizottságot Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke, az épületenergetikei albizottságot pedig Grónay Andrea, az Olajos Péter, államtitkár-helyettes alatt felálló épületenergetikai főosztály vezetője irányítja. A kormányzatot Seres László, helyettes-államtitkár képviseli.

Mik lesznek az albizottságok feladatai? Kezdjük a deregulációval.

Fontos, hogy a bizottság egész munkáját egy nagyon konkrét cselekvési terv határozza meg. A deregulációs albizottságnak az a feladata, hogy a tisztességes vállalkozások szakmagyakorlását elősegítse. Ugyan nem vagyok jogász, de szakértőink és tagjaink is úgy látják, hogy az építésügyben egyes területeken a túlszabályozás, más területeken viszont a szabályok hiánya okoz gondot.

Itt gondolom az egyik legneuralgikusabb pont a fedezetkezelő intézménye, amit máris sikerült hatályon kívül helyeztetni.

A közberuházásoknál. Magánberuházásoknál él az intézmény, én tudok konkrét fedezetkezelőkről. Egyébként a legneuralgikusabb pont nem a fedezetkezelő, hanem a lánctartozás kérdése. A lényeg, hogy láthatóvá kell tenni az alvállalkozói rendszert a beruházásoknál és olyan garanciákat kell beépíteni mind a polgári-, mind a büntetőjogban, ami megakadályozza, hogy valaki eleve a nemfizetésre építse vállalkozását. Nagyon komplex a kérdés, hiszen a cégalapítástól kezdve, a vállalkozói felelősségen, kompetencián át, egészen a közbeszerzési szabályokig, minden jogszabályt át kell világítani.

Mi az építési stratégia albizottság feladata?

Már az előző kormány alatt megindult egy tervezési folyamat, ami rövid-, közép- és hosszútávon határozza meg az építésgazdaság, az építésügy jövőbeni irányait. Egy paradigmaváltás küszöbén állunk, lassan végleg összekapcsolódik az éghajlatvédelem az építésüggyel, amit az Európai Unió nemcsak irányelvekkel, de rövidesen konkrét, minden tagországra érvényes szabályokkal is elő fog mozdítani. Stratégia nélkül az iparág nem fog tudni élni a lehetőségekkel.

A közvélemény részéről a legnagyobb figyelem az épületenergetikai bizottság munkáját övezi. Itt az említett KÉK Program már kész, de akkor mi a feladat?

Valóban, műszaki szempontból a Nemzeti Épületrekonstrukciós és Energetikai Program névre keresztelt rendszer kész, ugyanakkor finanszírozási, szervezeti és ellenőrzési kérdések egész sorát kell még megválaszolni. Egyébként a szakma részéről is nagyok a várakozások, hiszen ettől a programtól várjuk a piac élénkülését.

Mennyire lehet átütő az egész iparág szempontjából az új energiahatékonysági program? Megállíthatja a visszaesést?

Még konkrétumokat nem tudok mondani, de annyi biztos, hogy a jelenlegi kormány nagyságrendekkel nagyobb összeget szán erre a területre, mint az előző politikai vezetés a panelprogramra – és már az is sok iparági szereplőnek jelentette a túlélést. A miniszterelnöktől is megerősítést kaptunk, hogy ez a terület az egyik legfontosabb prioritás.

Mik lesznek a program sarokkövei?

Első fontos eltérés például a panelprogramhoz képest, hogy bármilyen épület felújítására kérhető lenne a támogatás, de építésre is. Nem arról van szó ugyanakkor, hogy kiírunk egy pályázatot és várjuk a jelentkezéseket. Aktív, szakértő segítséget adunk a támogatást igénylőknek, hiszen nem várható el senkitől, hogy tudja, milyen munkák elvégzése indokolt a program célkitűzéseinek megvalósításához. Az ellenőrzés során nemcsak azt fogjuk nézni, hogy a beépített anyagok minősítettek-e, hanem az energia megtakarítást is mérjük. Szintén alapvető, hogy egy középület-rekonstrukciós program is induljon.

A pályázók köre az ingatlanberuházókra is kiterjedhet?

Igen. Ha az energia megatakarítás biztosítja a támogatás megtérülését, akkor nem zárunk ki senkit. Minden támogatottat, legyen akár magánszemély tulajdonos, akár ingatlanbefektető, beruházónak tekintünk. Fontos, hogy azok a beruházók sem esnek ki a támogatotti körből, akiknek kevesebb tőkéjük van, hiszen a rendszer úgynevezett szociális bónuszokat is tartalmaz majd.

A cselekvési terv szerint meddig szól a bizottság mandátuma?

Én úgy tekintem, hogy bizottságunk mandátuma kötött, a cselekvési tervnek megfelelően. Gőzerővel folyik a munka, így már ősszel lesznek eredmények a legtöbb területen. A deregulációs albizottság munkájának eredményét az új Építésügyi törvényben, az új Közbeszerzési törvényben és egyéb kapcsolódó jogszabályok módosításában már ősszel látni fogjuk. Épületenergetikai albizottságunknak sincs sok ideje, ugyanis január elsejétől, az új Széchenyi Tervvel párhuzamosan indulnia kell az új programnak is.

Mi történik ezután?

Már október környékétől úgy tervezzük, hogy a kötött mandátumú munkabizottság átlényegül. Két testületben fog folytatódni a munka. Az operatív kérdéseket a Belügyminisztérium égisze alatt, az úgynevezett Építési Fórum fogja megtárgyalni, míg a stratégiával a Nemzeti Építésgazdasági Tanács foglalkozik majd hosszútávon.

Számíthatunk arra, hogy még az önkormányzati választások előtt több részlet kerül napvilágra elsősorban a támogatásokról?

Erre nem tudok válaszolni, hiszen ez nem szakmai kérdés. Az biztos, hogy most nagyon sokat dolgozunk, ugyanis a társadalmi egyeztetésnek is meg kell történnie a bevezetés előtt.

Térjünk át egy gondolat erejéig az anyagiparra… Az árvíz levonulása után úgy tűnik, küzdelem indult a hagyományos technológiák és az új technológiák gyártói közt az újjáépítésben való részvételt illetően. Erről mi a MÉASZ véleménye?

A minősített könnyűszerkezetes, előregyártott házak ugyanolyan megfelelőek az újjáépítésre, mint például a téglaházak. Az a kérdés, hogy a tulajdonos mit tart elfogadhatónak, milyen technológiával szeretné újjáépítené otthonát, ezután a szörnyű helyzet után. Nem hiszem, hogy bárki jogosulatlan előnyt élvezne a megrendelőért vívott versenyben. Én a hangulatkeltés helyett inkább azt emelném ki, hogy nagyon sok gyártótól érkeztek ingyenes felajánlások még a mostani helyzetben is.

Milyen ez a mostani helyzet? Folytatódnak a gyárbezárások vagy elértük a mélypontot? Mennyire segíti az exportot például a gyenge forint árfolyam?

A mostani helyzet siralmas, mindenki láthatja az építőipari termelés adatait. Export tekintetében az árfolyam alakulása egyes anyagoknál, ahol a szállítás mellett is rentábilis az értékesítés, lekötött némi kapacitást. Reménykedünk benne ugyanakkor, hogy a hazai kereslet révén jövőre megindulhat az érzéklehető kilábalás, amihez nagyban hozzá fog járulni bizottságunk munkája.