Az Ingatlan és Befektetés sztárinterjú rovatának hagyományaitól eltérően ingatlanos tapasztalatait, elképzeléseit most egy kicsit helyezzük háttérbe, hiszen az Ön mögött álló teljesítmény vélhetően sok olvasónk számára vet fel alapvető kérdéseket. Milyen például ott állni a világ tetején?

Csodálatos. Maga a hely egy kisebb szoba méretének felel meg, a kilátást pedig szinte lehetetlen leírni. A Himalájában óriás méretek vannak, elképesztő élmény lenézni a 7-8000 méteres csúcsokra.

Hogyan indul egy magashegyi mászó karrierje?

Nyíregyházi vagyok, amiből egyenesen következik, hogy magashegyeket eleinte csak könyvekben láttam. Világ életemben szerettem a sportot, először atletizáltam, majd barátaim, ismerőseim révén ismerkedtem meg a hegymászással. Először csak a legközelebbi hegyekre, például a Zemplénig jutottam, ahol sziklát másztunk. Ezután következett az Alpok, a Tátra, csupa olyan hely, ahová egy hétvégére, természetesen a megfelelő szakismerettel, társsal, vezetővel, szinte bárki elmehet kirándulni, mászni egy egészségeset.

Volt olyan pillanat, amikor villámként hasított Önbe a felismerés, hogy a magashegyi mászásra fogja feltenni az életét?

Kifejezetten egy pillanatra nem emlékszem, ez inkább egy folyamat volt, a hegymászás több területének megismerése után, a kisebb hegyektől a nagyobbakig. Az első himalájai expedícióm 2000-ben meghatározó volt és éreztem, hogy ide még vissza szeretnék térni. Már 2003-ban sikerült többedmagammal első magyar nőként 8000 méter fölé jutnom, majd hat, 8000 méter feletti csúcsra irányuló himalájai expedíció után, sikerült feljutni az Everest csúcsára is első magyar nőként.

Miért ment vissza oxigénpalack nélkül? Csak ezeket a mászókat regisztrálják?

Nem, a regisztráció minden sikeres csúcstámadás után megtörténik. Ha sikerült volna elérni a célom, akkor első magyarként jutottam volna fel a Mount Everestre oxigénpalack nélkül. Persze ennél sokkal fontosabb, a hegyek szeretete és, hogy az ember a saját határait feszegesse, önmagának bizonyítson és még közvetlenebbül megélje a hegyek szépségét és az ezzel járó küzdelmet.

Mit kell tudni röviden a 8000m feletti hegyek mászásáról?

Az akklimatizálódás miatt a magashegyi mászás körülbelül 2-2,5 hónapig tart, 5000 méternél az oxigén mennyisége a levegőben a tengerszinthez közeli magasságokhoz képest a felére csökken, 8000 méternél körülbelül egyharmadára, a 8500 méter fölötti részt pedig nem hiába hívják halálzónának. Fontos, hogy az oxigén mennyiségének csökkenése miatt a nehézség nem egyenesen arányos a magassággal, tehát óriási különbség van például a 8000 és a 8500 méter között.

Az oxigénpalack nélküli mászás egy sokkal magasabb szint?

Oxigénpalack használata egyedül az Everestnél merült fel, ott is csak az utolsó szakaszon, hisz az előző négy 8000 méter feletti csúcsomat enélkül teljesítettem. Ezek a magasságok rendkívül extrém kihívást jelentenek a szervezetre. A nagy távolságok miatt, nehéz gyorsan lejutni a hegyről, nagyon óvatosnak kell lenni. Ahhoz, hogy a mászó sikeresen jusson fel a csúcsra, megfelelő feltételek kellenek. Kérdés, hogy milyenek a légköri viszonyok, milyen a hó és főleg, hogy milyen a mászó állapota. Sajnos nekem ez utóbbival volt komoly problémám, ugyanis elkaptam egy légúti betegséget, ami a tengerszinten talán fel sem tűnt volna, de ilyen magasságokban – mint később kiderült – életveszélyes is lehet.

Újra megpróbálja?

Valamikor biztosan, de nem jövőre. Még számos 8000 méter fölötti csúcs van, amit el szeretnék érni.

Milyen fizikai felkészültséget igényel, ha valaki a magashegyi mászás iránt érez vonzalmat?

Én személy szerint a hegyi terepfutást kedvelem a legjobban, azt is hosszú- 40-60 kilométeres távokon. A jó állóképesség ugyanakkor még nem sokat jelent, minél többet kell a hegyekben tölteni. Az oxigénhiányos állapotra nem edzhetünk. Mindenki másként reagál a magashegyi körülményekre. Lehet, hogy valakinek már 6000 méter fölött bevérzik a szeme például, pedig kiváló mászó. Sok minden függ a génektől.

Beszéljünk egy kicsit a veszélyekről is. Idén vesztette életet Várkonyi László, aki Önnel egyidőben vett részt egy Mount Everest expedícióban. Sok hegymászót hallottam már nyilatkozni egy-egy tragédiáról és úgy tűnik nekem, mintha a folyamatos életveszéllyel olyannyira tisztában lennének a mászók, hogy nem küldi padlóra őket a társak elvesztése. Ez valóban így van?

Várkonyi Lászlóék az északi oldalról másztak, én pedig a déliről, így nem volt közvetlen kapcsolatunk és a hírek is nehezen jutottak el hozzánk. Nagy a különbség persze, ha az ember a közvetlen mászótársát veszti el, de ezzel együtt tény, bármikor történhet baleset, attól függetlenül, hogy valaki először vagy épp századszor vesz részt egy magashegyi expedícióban – ezzel együtt kell élnünk. Más innen a városból hallani egy ilyen tragédiáról és más az óriási hegyek között, ahol érezni lehet, milyen hatalmas, tiszteletet parancsoló erők és tömegek állnak az emberrel szemben.

Milyen a hazatérés? Letört, hogy vége a kalandnak?

Mindig nagyon szeretek hazajönni. Egy expedíció legnagyobb sikere a hazatérés. Persze itt is eltelik egy hónap, mire akklimatizálódik az ember és ismét természetessé válnak olyan apró dolgok, mint például a fürdőszoba.

Itthon van - úgymond - rendes állása is vagy csak a hegymászásnak szenteli az életét?

Eddig nem tehettem meg, hogy csak a célok kijelölésével és elérésével töltsem az időt. Egy fitnesztermet vezettem civiléként – jelenleg viszont készülők a következő expedícióra, először azonban vissza kell nyerni az eredeti formát, hiszen 9-10 kiló is lemegy az izmokból egy-egy ilyen mászás után.

Kanyarodjunk rá fő profilunkra. Hová tér haza?

Egyelőre a lakásvásárlás csak a második helyen szerepel a hegymászás után, ezért bérlakásban lakom.

És milyen ingatlan kínálhatnak Önnek később értékesítéssel foglalkozó olvasóink?

Térmániás vagyok, így szívesen el tudnék magamnak képzelni egy loft jellegű, korábban gyárépületként funkcionáló lakást. Ha ez nem jön össze, akkor a természetközeliség lenne nagyon fontos. A minimál stílusú öko-házak tetszenek nagyon, ezzel is csökkentve az energiafelhasználást, amit egy kiemelt célnak tartok a városon belül is.

Van véleménye az ingatlanpiac jelenlegi helyzetéről vagy az ilyen típusú hírek távol állnak egy magashegyi mászótól?

Amikor expedíción vagyunk, akkor nem nagyon jutnak el a hírek hozzánk, örülünk, ha nekünk sikerül híreket küldeni magunkról. Ezzel együtt érdekel a téma, ha nem is olyan mélységben… Laikusként inkább építészeti szempontból látok szembetűnő problémákat az ingatlanokkal kapcsolatban Budapesten. A felújítások hiánya, illetve a foghíjakra épült új épületek építészeti minősége néhányszor sok kétséget von maga után.