Rövidesen lezárul az új otthonteremtési program előkészítése és a törvényalkotási program szerint novemberben már konkrét előterjesztések formájában láthatjuk viszont a szakmai egyeztetés után születő elképzeléseket. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire lehet megalapozottnak és jól előkészítettnek nevezni egy széles társadalmi problémára megoldást nyújtó programot, ha azt nem előzi meg egy jelentős nagyságrendű statisztikai felmérés, mely alapvető kérdésekre adhat választ:

Milyenek most a népesség lakáskörülményei, milyen elképzelések vannak a továbbköltözést illetően, milyen költségekkel terheli a háztartásokat a lakásfenntartás, illetve a kölcsönök fizetése és ez milyen részarányt jelent az egy háztartásban élők jövedelmi viszonyaihoz képest?

Az előző felmérésekben ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a döntéshozók, illetve a szakemberek, továbbá, hogy milyen körülmények között és főleg milyen költségek mellett lennének hajlandóak a tulajdonosok bérlakásba költözni, mekkora a lakásmobilitás, de fontos témacsoportként a korábbi években történt változásokat is rögzítették. 2003-ban még nem volt lehetőség mérni, hogy a 2001-ben beindított, majd fokozatosan korrigált lakásprogram mennyire rendezte át a lakásviszonyokat Magyarországon - most ez is megtörténhetne.

A programalkotási folyamat részeként ismét megtudhatnánk, milyen felújítási munkák lennének időszerűek a lakásállományon, illetve mekkora az a réteg, amely hajlandó lenne belevágni a kivitelezésbe. Most különösen fontos része lehetne a felmérésnek, hogy megtudjuk, valójában mennyi családot fenyeget veszély a hitelek, illetve közműtartozások miatt.

Farkas János, a KSH főosztályvezető-helyettese szerint szükség lenne adatokkal alátámasztani a jövő éveket meghatározó programot, és az azt kísérő sokmilliárdos állami kiadást. Az előző felméréseket is irányító szakember külön hasznosnak tartaná, ha a szakmával egyezetett konkrét kormányzati elképzelések is bekerülnének a felvételbe, tehát a konkrét program elfogadását követően sem lenne késő, hogy a KSH egy 8-10 ezres mintán elvégezze a kutatást, ami megfelelő reprezentációt jelentene a tekintetben is, hogy az egyes jövedelemcsoportok lakáshelyzete önállóan is elmezhető legyen a felmérésben. Az eredmények tükrében tovább tudnának finomítani a program hangsúlyain, tudni lehetne például, hogy melyik programelemre van a leginkább szükség, hová kéne csatornázni a rendelkezésre álló források jelentősebb részét.

Sok olyan témacsoportot érintettek a korábbi felmérések, melyek semmilyen más statisztikában nem szerepelnek, illetve nincsenek egységes formában összegyűjtve például az önkormányzatoknál vagy az adatokat üzleti titokként kezelő pénzintézeteknél. Míg az előbbi esetben a lakhatási támogatásnál az önkormányzatok nem tudják a háztartások valós jövedelemi viszonyait megbízhatóan felmérni, addig az utóbbiaktól pontosan még mindig nem kaphatunk információt, hogy hány családot fenyeget a tulajdon elvesztésének valós, reális veszélye.

Maga a felmérés és az adatok összesítése a korábbi tapasztalatok alapján szűk félévet venne igénybe, költsége pedig elhanyagolható az új program finanszírozási igényéhez képest, miközben eredményei sokkal hatékonyabbá tennék a források elosztását, ami megtakarítást jelentene.
Farkas János felhívta a figyelmet, hogy miközben a piaci szereplők számára is hasznosak lehetnek az eredmények, a KSH felvételtől nem lehet várni, hogy a lokális piaci igények pontosan megjelenjenek benne, hiszen ez egy sokkal szélesebb látókörű felmérés, mint egy hagyományos piackutatás.