Praktikusan ez azt jelenti, hogy meg fog szűnni hazánkban a deviza lakáshitel, mint banki termék, ami hatással lesz a lakáspiacra, ha nem is olyan nagy mértékben, mint arról sokan szóltak. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, május utolsó napján publikált közleménye szerint
a forint alapú hitelek részaránya az újonnan folyósított hiteleken belül 76 százalék volt áprilisban.

Ez az arány a lakáshiteleken belül 68-, a szabad felhasználású hiteleken belül 71 százalék volt. A devizahitelek tehát nagyjából egyharmad arányban voltak jelen az ilyen típusú kölcsönöknél áprilisban, ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a jövőben a hitelkihelyezés is egyharmaddal csökken automatikusan, hiszen elképzelhető, hogy a devizahitel helyett, amit most már inkább csak euróban kínálnak, a lakásvásárlók belemennek a tranzakcióba forintalapú kölcsön esetén is.
A devizahitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) egyébként áprilisban még kedvezőbb volt, mint a forinthiteleké, az euró alapú kölcsönök esetében nagyjából 2-, a svájci frank alapú hiteleknél pedig több mint 4 százalékkal. Jelenleg a legkedvezőbb forinthitelek THM-je valahol 8,5 százalék alatt van, azonban további kamatcsökkenésre mostanában nem lehet számítani.

Eddig információk szerint ugyanakkor nem szűnik meg a vállalatok hitelezése devizában, ami azért is kedvező, mert a nem pénzügyi vállalatoknál a Magyar Nemzeti Bank összesítése szerint még mindig markáns részt képviselnek a devizahitelek, amikhez jóval olcsóbban lehet hozzájutni, mint a forinthitelekhez.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy személyi hitelt, tehát olyan hitelt, amihez nem kapcsolódik jelzálog, továbbra is fel lehetne venni devizaalapon.

Lakossági lakáshitel állomány 2006-tól napjainkig (milliárd forint) Forrás: MNB