2012-ben nem változott a lakóingatlanok vásárlásához kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke, mindenestre a NAV így is összefoglalta nekünk, hogy mennyit kell fizetni, ha lakást vagy házat vásárolunk.

Magyarországon lakástulajdon vásárlásakor a vevőnek, ha egy másik lakástulajdonát bizonyos időszakon belül eladja, az illetéket nem a vásárolt lakástulajdon teljes értéke, hanem csupán a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete után kell megfizetnie. Ez azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha az eladott ingatlan Magyarország területén fekszik - arra nem, ha az EU valamely más tagállamában található. Ezt a szabályt...

Könnyen elkerülhetővé válhat az illetékfizetés ingatlanos cégek megszerzésekor az illetéktörvény legutóbbi módosítása következtében, kérdés azonban, hogy az adóhatóság utóbb miként értékeli az illetékfizetés nélkül lebonyolított ügyletek előzményeit – állítja a DLA Piper Adótanácsadó Kft. szakértője.

Az illetéktörvény módosítása jelentősen szűkíti az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok részesedésének megszerzéséhez kapcsolódóan keletkező illetékkötelezettség eseteit - hívja fel a figyelmet a Deloitte.

2011-ben az illeték összege ingatlan adásvétel esetén számottevően nem változott. Összefoglalónkat a NAV által kiadott közlemény alapján készítettük el.

Mintegy 40 milliárd forinttal csökkent tavaly az ingatlanokhoz szorosabban köthető illetékbevétel a 2009. évi eredményekhez képest. Az építőipar mélyrepülése, a csökkenő ingatlanforgalom, valamint az illetékszabályozások változása tehető felelőssé a bevételkiesés miatt.

Egy már elfogadott módosítás szerint a 35 évnél fiatalabb első lakóingatlanukat vásárló fiatalok legfeljebb 12 havi részletfizetést kaphatnak az illeték megfizetésében.

A NGM módosító adócsomagja érinti az öröklési illeték eltörlésével kapcsolatos részletszabályokat, egyszerűsíti az illetékmentesség igazolását szervezetek számára, illetve engedményt tesz a lakóházépítésre nyitva álló határidőhöz kötött illetékmentességet illetően, valamint a zárt végű lízing ingatlan-nyilvántartási szabályait is rendezi.

Az idei év első két hónapjában közel 40 százalékkal esett vissza az ingatlan átruházásokból származó illetékbevétel az APEH adatai szerint. Míg 2009. januárban és februárban több mint 16 milliárd forintot fizettek be a lakást vásárlók, addig 2010-ben mindössze 10,5 milliárdot.

Oszkó Péter pénzügyminiszterrel a vagyonadó ingatlanokat érintő részleteiről, a befektetési ingatlanokkal kapcsolatos szabályváltozásokról és a mostani javaslatok jövőjéről beszélgettünk.

Mint ismeretes, az ingatlanpiaci szereplőkre korábban mesterségesen magas többletteherként rótt visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 2010. január 1-jétől megváltozik.

Jövőre a lakóingatlan forgalmi értékének első 4 millió forintja után nem 6-, hanem 4 százalék lesz az illeték mértéke, az egyéb ingatlanok vásárlása után fizetendő illeték pedig a jelenlegi 10 százalékról 4 százalékra csökken. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor megszűnik az a lehetőség, hogy cégen keresztül lehessen befektetési ingatlant venni illeték megfizetése nélkül. Az építési telkek a válság miatt további illetékmentességben részesülhetnek.

A 2001-től hatályba lépő adóváltozásokkal a már több, mint évtizedes illetékmértékeket is változnak. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökken, ha azonban az illetékalap az 1 milliárd forintot meghaladja, az e feletti rész után az illeték mértéke 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.