Idén júliusban az országban kevesebb ingatlan cserélt gazdát, mint a megelőző két hónapban, számszerűen 6 250 – áll a Duna House (DH) elemzésében. A kereslet intenzitása ugyanakkor emelkedett, miközben az egy évvel ezelőtti árakhoz képest csökkenést mért a DH.

A CNN Money összegyűjtötte azokat a lokációkat, ahol tavaly a lakásárak növekedése a legnagyobb ütemű volt. Érdekesség, hogy Magyarország szomszédjai, régiós versenytársai közül is bekerültek országok a CNN listájába. Szintén meglepetés lehet, hogy a Közel-Keletet csak Izrael képviseli.

Magyarországon 2010-ben átlagosan 5,7 százalékkal csökkentek az ingatlanárak 2009-hez képest, ami reálértéken 9,2 százalékos csökkenést jelent. A válság kezdete, 2007 vége óta három év alatt nominálisan 15-, reálértéken 26 százalékkal estek az ingatlanárak. Erőteljesen csökkent a piaci kínálat, de idén a kereslet ás az árak mérsékelt emelkedése is várható – derült ki az FHB legfrissebb Lakásárindexét bemutató sajtótájékoztatón.

A Halifax lakásárindexe szerint szeptemberben 3,6%-ot estek a lakásárak Angliában augusztushoz képest, ami a legnagyobb áresés 1983 óta az őszi időszakban. Újabb negatív tendencia vagy csak egy kiugró adat?

Az FHB index szerint idén a korábbiaknál becsültnél kisebb mértékben, nem 9,3%-kal, hanem 7%-kal esnek átlagban a lakásárak. Nem látszanak sem a növekedés, sem a további csökkenés jelei.

Az Otthon Centrum ingatlanértékesítési hálózat összeállítása szerint az utóbbi két évben az áresés területenként igen változatos mértékű, 10- és 35 százalék közötti volt.

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. lakásindexe szerint tavaly 6,3 százalékos nominális árcsökkenés volt országosan a magyar lakáspiacon, ami reálértéken 10,3 százalékos zuhanást jelent.

Elkészült a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikai tükre a lakáspiaci árakról Magyarországon a 2007 és 2009-es időszak között, mely alátámasztja azon korábbi elemzéseke, mely szerint 2008-ban még stabilak voltak az árak, majd 2009-ben indult el a nagyobb csökkenés. Újdonság, hogy megközelítőleg pontos adat áll rendelkezésünkre arról, hogy mennyi lakás cserél gazdát évente Magyarországon. (A 2009-es adatok előzetes adatok)

Az idei év első negyedévében közel 4 900 lakás kapott használatbavételi engedélyt, és majd 5 600 új lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 26-, illetve 30 százalékos visszaesést jelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexe áprilisban ismét esést mutatott, míg az FHB Index szerint idén újabb nagyobb árcsökkenés várható a lakásárakban.

Megjelent a Property Guide 2009 jelentése a lakásár mozgásokról. A 34 országot vizsgáló anyag szerint 2009 egészét nézve még mindig a csökkenés volt inkább a jellemző, míg az utolsó negyedévben már többségbe kerültek azok az országok, amelyekben nőttek a lakásárak.

Év elején több piaci szereplő és kutatóintézet adott közre elemzést a lakáspiac elmúlt évéről és a jövőben várható trendekről. Miközben az immár szokásosnak mondható eltérések most is megvannak az elemzésekben, kijelenthető, hogy a lakáspiacon nem látszik az élénkülés előjele sem. Abban ugyanakkor mindenki egyetért, hogy a fordulópontnak valamikor idén kell bekövetkeznie, a felívelés kezdetét azonban alig fogjuk észrevenni.

Budapesten összesen 40 ezer ingatlan-tranzakcióra lehet 2009-ben számítani az Otthon Centrum szerint, ami 30 százalékos csökkenés tavalyhoz képest.

Az FHB tranzakciós adatokon alapuló lakásárindexet vezet be, amely 1998-tól negyedéves bontásban mutatja a magyar lakóingatlanok árának változásait.

Az Ingatlan és Befektetés immár hat éve gyűjti utcákra lebontva a budapesti ajánlati árakat, melyek kerületenkénti összefoglalóját foglaltuk most egységes formába. Fontos megjegyezni, hogy az ajánlati árak nem tükrözik egyértelműen a kerületi lakások értékváltozását, hiszen az ajánlati árak mértéke a piacon lévő ingatlanok minőségétől is függ és egyes kerületeken belül óriási eltérések vannak a négyzetméterárakban.

Régiós versenytársaink lakáspiacai eltérő mértékben szenvednek a válságtól. Csehország van a legjobb helyzetben, majd Lengyelország és Szlovákia következik, Románia pedig jócskán lemaradt. A cikkben szereplő adatok fényében elmondható, hogy a magyarországi helyzet a lengyel és a szlovák piaci viszonyokhoz áll legközelebb.

Újra a kisebb lakások kerültek a vásárlói érdeklődés fókuszába, a korábbi 1+ két fél-, illetve 2 és fél szobás lakások helyett megint a másfél-, két szobásakat keresik a legtöbben – ismertette az egyik legfontosabb lakáspiaci változást Valkó Dávid.